Potápi Árpád országgyűlési képviselő, nemzetpolitikáért felelős államtitkár halálával érdekes helyzet alakult ki a Tolna megyei 2. számú választókerületben. A politikus halálával ugyan 134 főre csökkent a kormánypárt parlamenti frakciója, de továbbra is biztosan megmarad kétharmados többsége. Miután azonban Potápi egyéni mandátumot szerzett, időközi választást kell kiírni helyének betöltésére, a választási törvény értelmében 120 napon belül. A kormánypártok magabiztosan vághatnak neki a jövő év elején várható kampánynak, hiszen Potápi Árpád folyamatosan hozta a választókerületet, szinte minden alkalommal jelentősen nagyobb fölénnyel, mint a fideszes átlag. Legutóbb 62,4 százalékkal győzte le a 27 százalékot elért Szabó Lorándot, az egyesült ellenzék jelöltjét. Mindez jól mutatja a Fidesz beágyazottságát a választókerületben.
Miután tavasz óta, de különösen az európai parlamenti választás eredményének ismeretében a Tisza párt az egyetlen komoly kihívója a Fidesznek, várhatóan ebben a választókerületben is ennek a két pártnak az összecsapása áll majd a figyelem középpontjában. Feltéve, hogy mindkét párt indít jelöltet. A Fidesz minden bizonnyal, hiszen otthoni terepen van, a Tisza Pártnak ugyanakkor nagyon meg kell fontolnia, mit is tegyen ebben a helyzetben.
Érdemes-e, szabad-e, kötelező-e elindulni ezen a választáson?
László Róbert választási szakértő ennek kapcsán arról beszélt lapunknak, hogy Potápi Árpád választókerülete az egyik legfideszesebb mind közül, ahol nincs nagyobb város, Dombóváron is csak bő 14 ezren szerepeltek a júniusi választás névjegyzékében. A kistelepüléseken pedig a Fidesznek továbbra is kiugró a támogatottsága, vagyis itt nagyon nehéz dolga van annak az ellenzéki pártnak, amelyik le szeretné győzni a kormányoldal jelöltjét, bárki is legyen az.
A Political Capital szakértője kérdésünkre elmondta, ebben a választókerületben nagy dilemmával néz szembe a Tisza Párt: indítson-e jelöltet, vagy sem. Súlyos érvek sorakoztathatók mindkét forgatókönyv mellett. Beágyazott helyi jelöltje a Tiszának nincs, a vereség borítékolható, inkább csak a mértéke kérdéses. Bármi is lesz a döntés, erős narratívát kell hozzá kanyarítaniuk, és abba keményen beleállni. Ha nekifutnak a választásnak, meg kell találniuk azokat az adatokat, amelyeket legalább részsikerként fel lehet mutatni, amelyek meggyőzhetik a saját tábort, illetve még inkább a jövőben megszólítani kívánt szavazók egy részét, hogy miért tekinthető a 2026-os győzelem felé vezető út sikeres mérföldkövének a Tolna 2-ben született választási eredmény. Ha pedig nem lesz jelöltjük, mondhatják például azt, hogy a jelenlegi parlamentbe nincs értelme beülni, sőt, felszólíthatják a mandátumuk visszaadására az összes ellenzéki képviselőt – de akárhogy is, nehéz volna megmagyarázni, miért nem indul el egy országgyűlési időközi választáson a legnagyobb ellenzéki párt. Arról nem is beszélve, hogy a tetszhalott állapotban lévő ellenzéki pártoknak adna ezzel a Tisza egy feltámadási lehetőséget. Már csak ezért sem valószínű, hogy ne indulna tiszás jelölt. Ebben az esetben az óellenzéki pártok csak abban reménykedhetnek, hogy az ő jelöltjeik néhány százalékponttal jobban szerepelnek majd, mint a pártjuk az országos közvélemény-kutatásokban.
A Tisza helyzetét az is nehezíti, hogy a nagy tavaszi menetelést követően, amikor Magyar Péter egyszemélyes pártként jelent meg a porondon, most már új arcokra is szükségük lenne. Közülük néhány már szerepel a közéletben, leginkább az Európai Parlamentbe jutott képviselők, illetve Radnai Márk alelnök, más ismert arcot azonban nem látni. A jelek arra utalnak, a párt építése még messze nem tart ott, hogy mind a 106 választókerületben meglegyenek az egyéni jelöltek. Így azt sem tudni, a dombóvári kerületben megvan-e már a jelölt, és ha igen, ki az, kellően ismert és elismert személy-e. A fentieken túl az is problémát okozhat a Tisza pártnak, hogy éppen egy olyan választókerületben kellene összecsapnia a Fidesszel, ahol egyébként is gondjai vannak. A Válasz Online cikke szerint a választókerületben a párt hátterének tekinthető Tisza szigetek közül kettő is létrejött, szeptemberben azonban gyorsan meg is szűntek. Az egyik vezetője Szabó Loránd volt, Dombóvár 2002-2019 közötti polgármestere, a DK választókerületi elnöke, aki az ellenzéki összefogás jelöltje volt 2022-ben. Szabót azért mondatta le Magyar Péter, mert kiderült, 2012-ben sikkasztásra való felbújtásért felfüggesztett börtönre ítélték. A másik dombóvári Tisza sziget – amelynek vezetője Szabó egykori alpolgármestere, Tigelmann Péter, az Együtt-PM korábbi országgyűlési képviselőjelöltje volt – ugyancsak megszűnt. Vagyis a Tisza pártnak azzal a kellemetlen helyzettel kellett szembenézni, hogy első alkalommal éppen egy olyan választókerületben nyílik lehetőségük összemérni erejüket a Fidesszel, amely köztudottan kormánypárti fellegvár, de éppen ott szűntek meg a Tisza pártot segítő mozgalmak.
