Általában a vásárlási szokások módosításával és a költések visszafogásával reagált a magyar lakosság a gazdasági nehézégekre, de minél magasabb végzettségű és jövedelmű valaki, annál biztosabb, hogy a megtakarításokat használja eszközként a gazdasági visszaesés kockázatainak mérséklésére – derül ki a CIB Bank országosan reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Magyar Hanghoz is eljuttatták. A fő kockázatnak a forint árfolyamát tekintik a megtakarítók.
A kutatásban az aktív korú népesség mintegy egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a vagyoni, illetve megtakarítási hátterének köszönhetően nem romlott érezhetően a pénzügyi helyzete 2020 óta, ami némi bizakodásra adhat okot és a kutatási eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a tudatosabb pénzügyi döntésekből következhet.
Ez egyben azt is jelenti, hogy kétharmadnyian viszont nehezebb helyzetről számoltak be 2020 őszéhez képest; a lakosság közel 40 százalékának a jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a korábbi szinten tudjon élni – annak ellenére sem, hogy sokan pluszmunkával (52 százalék), vagyontárgyak eladásával (34 százalék), vagy éppen korábbi megtakarításaik felélésével (28 százalék) igyekeznek fenntartani korábbi életszínvonalukat. A negatív változás szignifikánsan erősebb a nők körében – írja sajtóközleményében a bank.
Aki képes megtakarítani, az leginkább bankban tartja a pénzét; akinek erre korlátozottak vagy nincsenek meg a lehetőségei, az legszívesebben még mindig otthon őrzi – a CIB Bank szerint ez az egyik fontos tanulsága a kutatásnak. A rendszeres megtakarítók csupán egynegyede tartja a megtakarítását otthon, miközben a nem rendszeres megtakarítók közében az otthon tartott készpénz a legnépszerűbb tartalékolási megoldás, ami a bank szerint jól mutatja, hogy bőven szükség van még pénzügyi edukációra.
Vonzóbbak az ingatlanok és az arany is
A gazdasági környezet borúsabbá válásának hatására a megkérdezettek 36 százaléka változtatott a megtakarítási stratégiáján az elmúlt egy év során; a körülmények hatására bekövetkezett stratégiaváltás elsősorban a magasabb jövedelműekre jellemző. A válaszok alapján jól körvonalazható a tipikus megtakarító: magasan képzett fővárosi férfi, 500 ezer forint feletti havi jövedelemmel.
Legalább 6 havi jövedelemnek megfelelő megtakarítással a megkérdezettek szűk egyharmada rendelkezik. Ha a pénzügyi termékek alapján vizsgáljuk, ennél kedvezőbb a kép: valamilyen hiteltermékkel a kutatásban megszólítottak 29 százaléka, valamilyen megtakarítási termékkel viszont a 39 százalékuk rendelkezik. A pénzügyi tudatosság szempontjából örvendetes fejlemény a CIB szerint, hogy azok közül, akik módosították a megtakarítási stratégiájukat, a relatív többség (44 százalék) ehhez banki vagy biztosítási szakember segítségét is igénybe vette.
A megtakarítók körében a devizaszámla is az egyik preferált opció, ezt a megkérdezettek 44 százaléka említette. Érezhetően megnőtt a reáliák (ingatlan, arany) vonzereje is – ezek a tapasztalatok mind összecsengenek azzal, hogy a válaszadók a forintárfolyam változását ítélik az egyik legjelentősebb kockázatnak.
Sokan a sporton és egészségükön spórolnak
A külső körülmények negatív változására a többség a vásárlási szokásainak átalakításával és spórolással reagál. Az adatok tanúsága szerint az élelmiszer-vásárlásban 95 százaléknyian, az egyéb rendszeres kiadások terén 85 százaléknyian, a rezsivel kapcsolatban 81 százaléknyian változtattak. Az árváltozás miatt üzletet egyelőre viszonylag kevesen (18 százalék) váltottak – főként a 18-29 évesekre volt jellemző –; a megkérdezettek zöme (60 százalék) az akciók intenzívebb figyelésével, leértékelt áruk választásával reagált az élelmiszerár növekedésre. 46 százalék lemondott valamilyen korábban vásárolt élelmiszertípusról, 44 százalék tudatosabban megtervezi a vásárlásait, hogy ne kelljen élelmiszert kidobni, 37 százalék pedig a korábban megszokottnál kisebb mennyiséget vásárol.
A fogyasztási szokások átalakulását a CIB Bank kutatása szerint pontosan mutatják a számok: sokan élnek olyan megoldással, mint amilyen rezsi-témában az alacsonyabb hőfokra történő felfűtés vagy a kevesebb elektromos fogyasztó használata. Hosszabb távra szóló beruházással – hőszigeteléssel, nyílászárók cseréjével, a fűtési mód megváltoztatásával – csak kevesebb mint 10 százaléknyian terveznek; általánosságban is elmondható, hogy a legjellemzőbb magatartások közé tartozik a nagyobb beruházások elhalasztása (53 százalék).
A megszokott kiadások közül a ruházkodást (52 százalék), a pihenést, szórakozást (48 százalék) és az utazást (47 százalék) fogják vissza a leginkább az emberek, de a sportolásra és hobbikra (33 százalék), valamint egészségre (25 százalék) fordított kiadásokat is sokan visszavették. Ez utóbbi a felsőfokú végzettségűek esetén 10 százalékkal alacsonyabb arányú, ami megerősítheti, hogy a gazdasági helyzet alakulása egyenlőtlenül érinti a társadalmat és azokat kényszeríti a legnehezebb döntésekre, akik amúgy is több kihívással szembesülnek a mindennapokban.
