A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Az orosz és a kínai vakcinákban 20-21 százalék bízik, az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel már többen, 31-36 százalék oltatná be magát. A Publicus kutatásából az is kiderül, hogy a kormánypárti szavazók körében nagyobb a kínai és az orosz vakcinák elfogadottsága (28-29 százalék), míg az ellenzékiek sokkal gyanakvóbbak, náluk mindössze 7-8 százalékos.
De ez még mindig nagyon alacsony, 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás.
A Népszava emlékeztet rá, hogy a Nature tudományos folyóirat 19 országot érintő felmérése azt mutatja, hogy még azokban az államokban is jobban várják a vakcinát, ahol egyébként alacsonyabb az oltási hajlandóság. A kelet-közép-európai régióból Lengyelország is szkeptikusnak számít az koronavírus-oltásokkal szemben a maga 56 százalékával, Oroszországban pedig ez az arány 55 százalék. Ezzel szemben Kínában a lakosság 90 százaléka támogatja az oltást.
A Publicus-felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok tisztában vannak azzal, hogy a magyar egészségügy a teljesítőképessége határán van. Amikor arról kérdezték őket, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának az egészségügyben, a válaszadók azt mondták: nincs elég orvos vagy ápoló (54 százalék tapasztalta), sok a beugró orvos (50 százalék), a kórtermek zsúfoltak (50 százalék). A felszereltséggel is sokaknak akadt problémájuk, az érintettek negyede szerint súlyos probléma, hogy a Covid-osztályok nincsenek megfelelően elkülönítve a többi osztálytól.
A kutatás szerint minden negyedik magyar vagy közeli hozzátartozója érintett a járványban. Az érintettek 40 százaléka ráadásul kifejezetten komoly tünetekről számolt be, 4 százalék pedig a kórházi ápolás szükségéről is beszélt.
