Az állami szektorban dolgozók helyzetéről beszéltek az Egységben Magyarországért képviselői pénteken, online sajtótájékoztatójukon. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője a Facebookon közvetített online sajtótájékoztatón azt mondta, az állam az egyik legrosszabb munkáltató Magyarországon, és a tavaly bejelentett béremelések nem oldottak meg semmit. Példaként említette, hogy egy kétgyermekes, 27 év munkaviszonnyal rendelkező, diplomás szociális dolgozó egy nyugat-magyarországi megyei jogú város intézményében 221 ezer forintot keres a béremelés után. Egy másik példa szerint egy egygyermekes, 12 éve dolgozó, felsőfokú végzettségű, 84 értelmi fogyatékossággal élőt gondozó magyar állampolgár 260 ezer forintos bért kap.
Ungár Péter hangsúlyozta, sokan hagyják ott a szociális, az egészségügyi, az oktatási, a kulturális szektort, hogy a kereskedelemben helyezkedjenek el, mert ott magasabbak a bérek. Ha ezek az emberek elhagyják a pályájukat, akkor leáll Magyarország – hangoztatta.
Ha nem lesz radikális béremelés ezeken a területeken, akkor nem lesznek jó közszolgálatások sem – közölte, az állami szektorban élők megbecsülését kérve.
Bősz Anett, a DK frakcióvezető-helyettese, a Liberálisok elnöke szorgalmazta a magas hozzáadott értékű munkát igénylő munkahelyek, a tudásalapú gazdaság és az ahhoz kapcsolódó megfelelő oktatási rendszer megteremtését, miután szerinte az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben tudatosan tartotta alacsonyan a béreket. „Elég volt a jogfosztottságból, elég volt abból a kormányból, amely 12 év alatt azt érte el, hogy nem tud mit ígérni a sztrájkoló pedagógusoknak, csak fenyegetni tudja őket” – hangsúlyozta.
Ígéretet tett arra, hogy ha az ellenzék alakíthat kormányt az áprilisi választás után, akkor bővítik a rugalmas munkavégzés lehetőségeit, például a részmunkaidős foglalkoztatást, a távmunkát.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselője szerint „Orbánék Európa-rekorder kegyetlenségéről mindent elmond az, hogy az álláskeresési járadék tekintetében a kontinens egyik legrövidebb és legszűkmarkúbb rendszerét üzemeltetik”. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőpiaci kereseti statisztikákból kihagytak több mint másfél millió embert – azokat, akik mikro-, kis-, illetve közepes vállalkozásokban dolgozva „a hátukon viszik ezt az országot”. Ők, mivel ötnél kevesebb főt foglalkoztató cégnél dolgoznak, nem kerülnek be a statisztikába, „pedig vélhetően az átlagnál is alacsonyabb bérük nem javítaná Orbánék pozícióját”.
A közmunkaprogramról Z. Kárpát úgy vélekedett: nem az a cél, hogy minél többen maradjanak ebben a programban, hanem hogy értelmes feladatokat végezve a piacon is hasznosítható képzettséget szerezzenek, és minél többen megtalálhassák számításukat az elsődleges munkaerőpiacon. Ebben – állapította meg – a Fidesz-KDNP csak elképesztő kudarcokat tudott felmutatni.
A teljes sajtótájékoztató itt visszanézhető.
