Vádat emelt a Szegedi Járási Ügyészség azzal a két litván férfival szemben, akik idén januárban kiraboltak egy személyt a szegedi buszpályaudvaron.
A vádirat és az ügyészségi sajtóközlemény szerint a litván állampolgárok korábban embercsempészés miatt voltak letartóztatásban: elsőfokú ítéletüket követően szabadultak, és mindketten Litvániában kellett bűnügyi felügyeletbe kerülniük. A hatóságok azt is előírták számukra, hogy 72 órán belül hagyják el az országot és jelentkezzenek a litván hatóságoknál.
A két vádlott ehelyett inkább pénz után nézett: 2023. január 29-én, az éjjeli órákban a szegedi buszpályaudvaron kifigyeltek egy férfit, aki egy pénzköteget tartott magánál. A sértettet közrefogták, majd erőszakkal a váróterem kijárata felé rángatták, a padlóra szorították, közben elvették tőle 40 ezer forintját. Tettüket követően sietve elhagyták a helyszínt. A két elkövetőt a nyomozó hatóság még aznap a közelben, egy dohánybolt előtt elfogta, ekkorra azonban már csak az összeg felét találták meg náluk.
A magyar kormány október közepéig több mint 1600 külföldi embercsempészt engedett szabadon az úgynevezett „reintegrációs őrizet” keretében – azzal a kitétellel, hogy 72 órán belül elhagyják Magyarország területét, és otthon töltik le büntetésük fennmaradó részét. A számot közlő Rétvári Bence államtitkár a jobbikos Lukács László György kérdésére azzal indokolta a tömeges szabadlábra helyezést, hogy a külföldi rabok fogva tartása komoly költségekkel jár, mivel figyelembe kell venni eltérő nyelvüket, kultúrájukat, étkezési szokásaikat is. Rétvári azzal is magyarázta a döntést, hogy fogvatartásuk költségeit sem az EU, sem az elítéltek anyaországa nem akarta átvállalni, utóbbiak átvenni sem akarták saját állampolgáraikat.
Az államtitkár szerint november elejéig összesen 8 embercsempész került elengedése után újra Magyarországon őrizetbe, és közülük csak kettő vett részt újra a csempészbizniszben. Rétvári egy másik ellenzéki parlamenti képviselő, Vadai Ágnes kérdésére egyébként azt is hangsúlyozta, hogy az elengedett embercsempészek esetében nem merült fel terrorkockázat.
