Nem valószínű, hogy az Állami Számvevőszék megenyhülne és mégsem kellene több százmilliós büntetéssel szembenézniük az ellenzéki pártoknak – a Magyar Hang értesülései szerint legalábbis ez olvasható ki abból, amit az ÁSZ az ellenzéki pártok egy részének írt nemrég. A 2022-es országgyűlési választások előtti kampányban elköltött 260 millió forintról van szó, amelynek duplája lehet a „büntetés”, ha a számvevőszék tartja magát – márpedig információink szerint tartja magát – álláspontjához. Van még további 1,4 milliárd is, amelyet szintén vizsgálnak, de azt már a NAV. Amennyiben a pártoknak végül anyagi következményekkel kell szembenézniük, akkor nehéz helyzetbe kerülhetnek a júniusi EP- és önkormányzati választások előtt, de mint megtudtuk, egyelőre rendben megkapták az első negyedévre nekik járó állami támogatást.
Még tavaly júniusban derült ki, hogy 3-3,5 milliárdos büntetéssel nézhetnek szembe a 2022-es országgyűlési választáson együtt induló ellenzéki pártok: az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint ugyanis megvalósult a tiltott pártfinanszírozás, amennyiben Márki-Zay Péter mozgalma, az MMM fizette az ellenzéki kampány egyes részleteit, noha ez a mozgalom nem is volt az indulók közt. Összesen több mint 1,6 milliárd forint elköltéséről volt szó, a törvény szerint azonban ha szabálytalan volt a felhasználása, a dupláját kell visszafizetniük. Később a 444 cikkéből az is kiderült, hogy 1,4 milliárd forint felhasználását már a NAV vizsgálja, a számvevőszék pedig a fennmaradó 260 milliós részt, amit teljes egészében illegálisnak is talált. Mivel a „büntetés” ilyenkor a duplája, így a pártokra egyenként 87 milliós összeg jutna, ezt az összeget ilyenkor visszatartják az egyébként nekik járó állami támogatásból. A pártok az erről szóló, hozzájuk decemberben eljuttatott ÁSZ jelentéstervezetre reagálhattak január 20-ig. Utóbbi egyébként már a második körös egyeztetés volt köztük és a számvevőszék közt, ugyanis az első körös részjelentést még tavaly júniusban kapták kézhez azért, hogy ha szeretnék, megtegyék azzal kapcsolatos észrevételeiket.
„Az ÁSZ nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének”
A Momentum megkeresésünkre azt közölte, hogy „ez a hazug és igazságtalan bírság az ellenünk irányuló megfélemlítés eszköze, de nem fognak tudni megtörni minket”. Az ÁSZ-nak részletesen válaszoltak is, ebben kiemelték, hogy nincs olyan jogszabály, ami lehetőséget teremtene a hatpárti összefogás egy pártként való kezelésére, illetve olyan sincs, „ami alapján a közös listát állító valamely párt szempontjából esetlegesen felderített tényállás a közös listát állító többi pártnak betudható lenne”. Szerintük számtalan tétel kapcsán tévesen kampánytevékenységnek értékelték az MMM „véleménynyilvánítási szabadsága keretei közé tartozó” eseményeket, vagyis nem különítették el például az akkori népszavazás kapcsán elköltött összegeket az országgyűlési választási kampánytól. (Erre hivatkozik egyébként maga Márki-Zay Péter is, szerinte ugyanis az MMM kampánya elválasztható az ő miniszterelnök-jelölti kampányától.) Azt is kifogásolják, hogy az ÁSZ nem tett eleget indokolási és bizonyítási kötelezettségének akkor, amikor számtalan általános beszerzést (pl.: LED falak, plakátok, szórólapok) anélkül tekintett kampányköltségnek, hogy tudomása lett volna arról, hogy az MMM pontosan mikor és milyen célból vette igénybe azokat. – Végül pedig a legfontosabb, hogy újra az Állami Számvevőszék tudtára adtuk és hangsúlyoztuk, hogy elmulasztották bizonyítani, hogy az adott kampányeszközt a hatpárti összefogás elfogadta: egy politikai tartalmú beszerzés ugyanis önmagában nem valósít meg tiltott támogatást, csak ha az eszközt az adott párt elfogadja – szögezték le. Így a Momentum álláspontja szerint nincs helye a pártokkal szemben jogsértés megállapításának. – Javasoljuk az ÁSZ-nak, hogy nézzen szét a Fidesz, illetve a kormánypártokat közpénzből támogató és kiszolgáló Megafon és CÖF körül inkább. Vagyis addig, amíg a Fideszt és a Megafont nem büntetik meg, minden bírság hiteltelen – jegyezték meg.
– A DK az ÁSZ-nak küldött észrevételeiben vitatta az Állami Számvevőszék minden megállapítását, azokat politikailag irányítottnak gondoljuk – írta a párt a Magyar Hang megkeresésére. Hasonló választ kaptunk a Párbeszédtől is, akik hangsúlyozták, hogy semmilyen tiltott forrásból egyetlen tiltott fillért sem fogadtak el. – Az Állami Számvevőszék részére küldött észrevételeinkben rögzítettük, hogy a bemutatott érvek alapján nincs helye a pártokkal szemben jogsértés megállapításának, ám amennyiben a tervezetben szereplő bírságot mégis kiszabják, azt a pártok mandátumarányosan legyenek kötelesek viselni – írták.
A Jobbiktól és az MSZP-től cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, az LMP pedig arról írt, hogy az ÁSZ-ról szóló törvény alapján a jelentéstervezet és az azzal kapcsolatos észrevételezés sem nyilvános, ezért miután ők betartják a törvényi előírásokat, nem tudnak további felvilágosítást adni.
Együtt mozgott a Momentum, a Párbeszéd és az LMP
Érdekesség, hogy információnk szerint három ellenzéki párt, a Momentum, a Párbeszéd és az LMP közösen küldte el észrevételeit a számvevőszéknek, ám úgy tudjuk, az ÁSZ-t nem nagyon hatotta meg az érvelésük, és nem tartják indokoltnak a részjelentés-tervezet módosítását. Ez azt is jelentheti, hogy az ÁSZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ne mandátumarányosan büntesse a pártokat, hanem egyforma mértékben, ami különösen a kisebb pártokat érintheti rosszul. Értesülésünk szerint azt az ÁSZ a három pártnak írt válaszában elismerte, hogy konkrét jogszabály híján elméletben többféle módon is elosztható lenne a büntetést a hat érintett között – akár például mandátumarányosan is. Ám érvelésük szerint az egy listán induló pártok célja a közös választási siker volt, nem kizárólag a saját győzelmük, és a közös kampányukhoz nyújtott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás minden párt érdekét egyforma mértékben szolgálta. Úgy tudjuk, az ÁSZ azt is megjegyezte válaszában, hogy ha nem értenek egyet álláspontjukkal, akkor az az egymással szembeni igényüket jogi úton is érvényesíthetik, de a polgár jogi igények elbírálása már nem a számvevőszék hatásköre.
Egyelőre megkapták a pénzt
Érdeklődésünkre a válaszoló ellenzéki pártok mindenesetre megerősítették, hogy a nekik járó, idei első negyedéves állami támogatást rendben megkapták. A költségvetési törvény szerint egyébként a pártoknak az idei teljes évre az alábbi összeg jár:
• DK: 268,6 millió forint
• Momentum: 185,1 millió forint
• MSZP: 183,3 millió forint
• Párbeszéd: 135,9 millió forint
• LMP: 105,6 millió forint
• Jobbik: 236,4 millió forint
A pártokhoz tehát a felsorolt összegek negyede érkezett meg januárban. És hogy számítanak-e az ÁSZ-vizsgálat fényében arra, hogy a második negyedévre is kapnak-e valamit? A Párbeszéd megfogalmazása szerint arra számítanak, hogy részben vagy egészben nem fogják megkapni a nekik járó további pénzt, ezért indították el adománygyűjtő kampányukat.
Hogy zajlik egy ÁSZ-vizsgálat?
Az ellenzéki pártoknál arról is érdeklődtünk, a gyakorlatban hogyan néz ki az, ha vizsgálódik a számvevőszék. A Párbeszéd szerint az eljárás az előző években megszokottakhoz hasonlóan zajlott. – Több körös adatbekérés – alapszabályok, pénzügyi beszámolók, szabályzatok, egyéb hivatalos iratok és könyvelési adatbázisok beadása – után a párt részére kiállított számlákból és munkaviszonnyal kapcsolatos iratokból mintavételezési eljárás során meghatározott mennyiségű számlát és a hozzájuk tartozó összes mellékletet fel kellett tölteni az online felületükre 5 munkanapos határidővel. Az ÁSZ minden vizsgálat során egy kapcsolattartót kér a párttól, azzal kommunikál, ez nálunk a pártigazgató/pénzügyi vezető. Más kollégákat nem keresnek meg – fejtették ki. A DK arról írt, elektronikusan is kértek dokumentumokat és személyesen is vizsgálódtak a párt központjában. – A kampányidőszakban történt költésekhez kapcsolódó dokumentumok között szerződéseket, számlákat, teljesítésigazolásokat, megrendelőket, mögöttes dokumentációkat kértek be, melyeket az ÁSZ-nak átadtunk – tették hozzá.
Mi a helyzet a NAV-val?
Az üggyel kapcsolatban kerestük a számvevőszéket, ahonnan azt a választ kaptuk, „értékelik a beérkezett észrevételeket – amire az ÁSZ tv. 30 napos határidőt biztosít –, a végleges részjelentést ezt követően megküldi az érintett pártoknak, ezzel egyidőben azt nyilvánosságra hozza”. Lapunk a NAV-ot is kereste január közepén, hogyan áll az ellenzéki pártok költéseivel kapcsolatos nyomozásuk, akkor azt a választ kaptuk: „kérdéseivel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ”. A ügy kapcsán kérdésünkre a DK úgy fogalmazott: „a NAV-vizsgálatról az ÁSZ jelentéstervezetéből és a sajtóból értesültünk, a DK nem kapott NAV-vizsgálatot, és tudomásunk szerint a többi párt sem”.
