Ha végignézzük, az elmúlt 4 évben mennyi válságot kellett kezelni, akkor még csoda, hogy itt ülünk, tervekről tudunk beszélni – jelentette ki szombaton Karácsony Gergely. Budapest főpolgármesetere egy nagyjából egyórás, online is közvetített sajtóeseményen értékelte a fővárosi önkormányzat elmúlt négy évének eredményeit, illetve arról is beszélt, hogyan képzelnék el a város jövőjét, milyen terveik lennénk. A főváros első embere a Budapest ellenszélben címmel – múlt, jelen, jövő helyzetéről tartott előadásának elején jelezte, az önkormányzat nem a politikusokról szól, hanem arról a közösségről, amely megbízott bennünket, hogy intézzük a dolgait.
A Barabás Richárd, a XI. kerületi Újbuda kultúráért és nemzetközi kapcsolatokért felelős alpolgármesterével, a Párbeszéd szóvivőjének moderálása melletti értékelőn az elmúlt ciklus három válságát emelték ki: a koronavírus-járványt, az energiakrízist és kormányzati megszorításokat.
A járványkezelésről szólva Karácsony Gergely arról beszélt, hogy miközben a kormányzati plakátokon még más szerepelt, „egyik elsőként vezettük be a maszkviselést a tömegközlekedésen”. A főpolgármester a prezentációjának egyik diáján arról is mutatott idővonalat, hogy a második hullámban több intézkedést is a kormány előtt vezettek be, így az idősotthonok látogatási tilalmát, a kötelező maszkviselés zárt terekben, a járatsűrítést a közösségi közlekedésben és a pedagógusok tesztelését. A Pesti úti idősotthon ügyéről szólva Karácsony Gergely elmondta: 178 olyan idős otthon volt, ahol magasabb volt a halálozási arány, mint a Pesti útiban, de összességében a halálozási arány fele akkora volt a fővárosi üzemeltetésűben, mint az államiakban.
Az energiakrízissel kapcsolatban a főpolgármester azt mondta, „borzasztó dolgokat kellett kiállnunk és megoldanunk a városüzemeltetés terén”. – Mit csinált a magyar állam: amikor a legmagasabb volt a gázár, akkor töltötte fel a gáztározóit – mutatott rá az egyébként az ellenzéki Párbeszéd – A Zöldek Pártja politikusa, hozzátéve: „mi kialakítottunk egy olyan működési gyakorlatot, hogy ha változik a piaci ár, mi ahhoz tudjunk alkalmazkodni”. A főpolgármester állítása szerint, ha 2022 szeptemberében leszerződtek volna hosszútávra, akkor az 70 milliárddal többe került volna a városnak.
„Szeretnék, ha az emberek, a kerékpárosok biztonságosan tudnak közlekedni”
A kormányzati megszorításokról szólva Karácsony Gergely arról beszélt, a város megtakarítása 186 milliárd volt, a közvetlen kormányzati elvonások ugyanakkor 227 milliárdot tesznek ki. A főpolgármester ezért jelezte, nem hajlandó elfogadni azt, hogy pont akkor állnak neki keménykedni Budapesttel, amikor ki kellene jönni a korábbi időszakok válságaiból. A városvezető szerint az ipariűzési adóval, vagy épp a kukaholdinggal való izmozások és a covid miatti tömegközlekedési jegykiesés, valamint a kamatárfolyamok elszállása közel annyi pénzt vittek el, mint egy 3-as metró felújítása. Karácsony Gergely azt is jelezte, ha nem lettek volna a korábbi – Tarlós éra alatti – megtakarítások, akkor még nehezebb lett volna a főváros helyzete. Szerinte ezt a válságos helyzetet kell, kellett menedzselni, és nem mondja, hogy nincsenek adósságok, de akkor is, nagyon nehéz volt. A főpolgármester ugyanakkor többször is kiemelte, ez egy csapatmunka, hogy működtetni tudták és tudják a várost, és nagyon köszöni a kollégák kemény munkáját.
A beszélgetés során szó esett a kormánypárti sajtóban csak „Karácsony-karók” néven elhíresült biciklisávokról, amikor a 3-as metró újraindulása után a korábbi buszsávból műanyag karókkal elkerített biciklisávokat alakítottak ki a kormányközeli megmondók éles kritikáját kiváltva ezzel. Az ügyről szólva a polgármester egy, az Üllői út külsőbb szakaszán megvalósult állami beruházás fotóját mutatta be, ahol az MVM-dóm előtti útszakaszon, egy magyar kormányzati anyagban, stratégiában szereplő képen – mint pozitív példa a kerékpáros fejlesztésről – pont ugyanaz látszik, mint amiért őt kárhoztatják.
A közlekedésfejlesztésről szólva a főpolgármester azt hangsúlyozta, szeretnék, ha az emberek, a kerékpárosok biztonságosan tudnak közlekedni. „A kerékpársávok jó dolog. A cél, hogy 2050-re senkinek se kelljen közúti balesetben meghalnia, és sajnos ez még nincs így, hetente meghal valaki a fővárosban” – mondta Karácsony Gergely, aláhúzva, hogy nem szeretnék, ha mindenki biciklivel közlekedne. A prezentációban ismertetett egy, a Tarlós éra idején elindult, és minden politikai erő által megszavazott, támogatott stratégiát, amely azt a célt tűzte ki a budapesti közlekedésben, hogy 2030-ra megfeleződjön a gépjárműforgalom, azaz 40 százalékról 20 százalékra csökkenjen a lakosság autóhasználata. Ugyanebben a startégiában cél az is, hogy a gyalogosforgalom 11-ről 20-ra, a bicikli esetében 2-ről 10-re, a tömegközlekedésnél pedig a 47-ről 50 százalékra emelkedjen.
A közlekedéssel kapcsolatban a főpolgármester azt is megjegyezte, az adatok szerint 2019-hez képest a tömegközlekedés 83 százalékban állt vissza a koronavírus-járvány előtti szintre, míg az autózás esetében ez 97 százalék. „Minden 3. autó és minden második kilométer az agglomerációból érkezik. Torlódást figyelő és regisztráló adatok szerint 9 százalékkal csökkent dugók mennyisége 2019 és 2022 között, ennél csak Pozsony produkált jobb eredményt az európai fővárosok közül” – jelezte Karácsony Gergely.
A cél, a zöld területek ellenállásának javítása
A főpolgármester a méhlegelők kérdéséről is szólt, megjegyezve, Székesfehérváron még a budapesti program előtt nekikezdtek egy ugyanilyen programnak. „A cél, a zöld területek ellenállásának javítása, olyan beporzó és növényfajok jöttek vissza, amelyek korábban szinte teljesen kipusztultak” – közölte Karácsony Gergely azt is hozzátéve, hogy az elmúlt ciklusban összesen 33 ezer fát ültettek.
A főváros vezetője a klímaadaptációt tartja az egyik legfontosabb területnek, amire a jövőbeli tervek kialakításakor oda kell figyelni. Mint jelezte, olyan városstratégiát kell folytani, amiben a város ellenálló képességét tudják javítani, fejleszteni. Ezek szerinte olyan lépésekből is állnak, amelyek nem látványosak, de fontosak lehetnek. Ilyen például a fővárosi holding, a Budapesti Közművek létrehozása – vízművek, világításműködtetés, stb. „Ez nem politikai játszma része, hanem hogy ennek a városnak, ennek a közöségnek birtokában kell lennie azoknak az eszközöknek, amikkel a klímaválságot kezelni tudja. Budapest érdeke, hogy az összes közműcég fővárosi tulajdonban maradjon megfelelő működési modellben üzemeltetve” – húzta alá a főpolgármester.
Honnan lesznek a források ilyesmire – tette fel a kérdést Barabás Richárd. Karácsony szerint jogos felvetés, mivel napi megélhetési problémákkal küszködik a város. De, szögezte le a főpolgármester, a város aktív és ügyes volt abban, hogy kiépített egy olyan lobbitevékenységet, aminek következtében sikerült uniós forrásokat szerezni a fejlesztésekre. A prezentáció szerint összesen 321 milliárd forintot sikerülhet így realizálni, amelyek közül akadnak még olyan források, amiért keményen küzdeni kell.
– Ennek a városnak az ereje nem a városvezetőben, hanem a város lakóiban, a közösségben van. Ezért hiszünk a nyitott kormányzásban, ami eredménye volt a Lánchíd esetében is.
A teljes értékelő alább tudja teljes egészében végignézni:
