Alighogy elkezdődött a fűtési szezon, egy követeléskezelő a tíz éve nem szolgáltató Pécsi Vízművel szembeni állítólagos tartozást próbálja meg behajtani számos pécsi lakoson. Az egyik címzett például 30 119 forintos számlát kapott, amelyből a lejárt víziközmű-szolgáltatási díj összege 4014 forint, ehhez 11 500 forintos adminisztrációs és 14 605 forintos ügyvédi munkadíjat csaptak hozzá. Egy másik, eredetileg 15 373 forintos tőkekövetelés 41 478 forintra hízott. A címzettek között sok az idős nyugdíjas, aki könnyen megrémül egy ügyvédi levéltől, és esetleg kérdés nélkül fizet. Ha ezer emberből száz megijed, már az is 3-4 millió forintos bevételt jelent a követeléskezelőnek.
Nem
ez az első kísérlet, hogy az egykor részben a francia
Suez-csoport tulajdonában álló Pécsi Vízmű nevében
vízdíj-tartozásokat próbálnak behajtani. Tavaly épp karácsony
előtt hozták a szívbajt több száz pécsi lakosra, akik hasonló
felszólító levelet kaptak. Úgy tűnik, most újabb kampányba
kezdett az Energy-Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. amelyre
2018-ban engedményezték a Pécsi Vízmű felszámolása után
maradt – állítólagos – vízdíj-hátralékokat. Úgy lehet az
ügyet a legkönnyebben rövidre zárni, ha a címzett megtalálja a
befizetést igazoló régi bizonylatokat, és azokat elküldi a
követeléskezelő megbízottjának.
Nem biztos azonban, hogy mindenki évtizedekre visszamenőleg megőrizte a papírokat. Ez esetben az elévülés jogintézménye segíthet, de nagyon észnél kell lenni. – A pécsi felszólító levelekben általában 2009. évi vagy még annál is régebbi követelésekre hivatkoznak, amelyekre még a régi Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai vonatkoznak – magyarázza lapunknak Martin Zoltán pécsi ügyvéd. A főszabály az, hogy a víz- és csatornadíjból eredő tartozások elévülési ideje öt év. Ha a fogyasztó az esedékességtől számított öt év alatt egyszer sem kapott a követelés teljesítésére irányuló írásbeli fizetési felszólítást vagy az engedményezésről szóló értesítést, akkor a tartozása – akár valós, akár nem – elévült, és bírósági úton nem lehet rajta behajtani. De maga a tartozás nem szűnik meg, ezért, ha öt éven túl mégis kap egy felszólító levelet, rajta áll, hogy jogosnak tartja és kiegyenlíti-e a számlát vagy sem.
Péterffy Attila: 7 milliárdos plusz helyett 23 milliárdos mínusz Pécsett | Magyar HangA döntéshez fontos tudni, hogy a követeléskezelőnek kell igazolni tértivevénnyel vagy más, hitelt érdemlő módon, hogy még az elévülési időn belül küldött már a fogyasztónak felszólításokat, értesítéseket. – Ezért mindenkinek, aki ilyen cipőben jár, azt tanácsolom, hogy ne fizesse be a csekket, sőt, minél hamarabb válaszlevelet kell írni az ügyvédi irodának. Ebben le kell szögezni, hogy nincs tartozása, ezért jogtalan a követelés, illetve azt már elévültnek tartja – mondta lapunknak Martin Zoltán pécsi ügyvéd. Az elévült követelés tulajdonosa épp abban a reményben küldözget felszólító leveleket akár 10-15 év távlatában is, hogy valaki önként teljesít. Utóbbi később nem is reklamálhat, ha rájön, hogy nem kellett volna beugrani a megkésett felszólításnak.
Egészen más a helyzet, ha a címzett az esedékességtől számított öt éven belül már kapott írásbeli felszólítást, vagy engedményezésről szóló levelet, mert a régi Ptk. szerint ezzel megszakadt az elévülési idő, és újra ketyeg az öt év. Ilyenkor aztán számolni kell, mert lehet, hogy az elévülésre való hivatkozással már nem lehet lerázni a követeléskezelőt. Ezért nagyon fontos visszaemlékezni arra, hogy valójában mi történt.
Rengeteg cég települt arra, hogy olcsón felvásárolják a közműszolgáltatók és a felszámolt vállalatok lejárt vagy nem lejárt követeléseit, és több éves, néha évtizedes tartozásokat próbálnak behajtani – akár sikerrel. A pécsi leveleket kiküldő ügyvédi iroda is állítja, hogy a megbízójuk által követelt tartozások jogszerűek, ezt tértivevényekkel is igazolni tudják, így a tartozások nem évültek el. A hivatkozott követeléseket még a Pécsi Vízmű Zrt. felszámolója, mint a gazdasági társaság törvényes képviselője értékesítette egy követeléskezelő gazdasági társaságnak, és ettől vásárolta meg a jelenlegi megbízó. A követelések felszámoló általi eladása is jogszerű volt, erre akkor került sor, amikor a Pécsi Vízmű Zrt. még létezett.
Talán soha nem tudjuk meg, miért halt meg két ember a pécsi repülőgép-balesetben | Magyar HangNagyon
körültekintően kell tehát eljárni Bércesi Ferenc, a Baranya
Megyei Békéltető Testület elnöke szerint is. Náluk még nem
indult ilyen ügyben eljárás, de érdeklődők már voltak. Bércesi
még egy nagyon fontos dologra figyelmeztet: megteheti a címzett,
hogy nem reagál a felszólító levélre, de akkor némi idő
elteltével kap a közjegyzőtől egy fizetési meghagyást, amelynek
15 napon belül lehet ellentmondani. Amennyiben erre se válaszol az
illető, akkor jogerőre emelkedik a tartozás és végrehajthatóvá
válik: már nem számít, hogy valós vagy vélt, elkezdik vonni a
fizetésből. Ráadásul a költségek tovább emelkednek a jogi
eljárások előrehaladtával, amelyeket szintén az adósoknak kell
viselniük. Reagálni, levelet írni tehát mindenképpen kell.
A
probléma egyébként a 2009-es pécsi vízmű-csata idejére húzódik
vissza, amikor Páva Zsolt akkori polgármester és Szabó Iván
budapesti ügyvéd “visszafoglalta” a vízművet a franciáktól,
és átadták a szolgáltatást az újonnan létrehozott Tettye
Forrásház Zrt.-nek. A fideszes “einstand” rosszul végződött,
közel négyéves háborúskodást követően Pécs önkormányzatának
három milliárd forintot kellett fizetnie a Sueznek a kisebbségi
részvénycsomagért. Igaz, a pénz kifizetését az állam
átvállalta.