Már az áprilisi hivatalos számok alapján ki lehetett jelenteni, hogy történelmi csúcson van a kórházak adósságállománya, de a helyzet azóta is sokat romlott: havonta 12-13 milliárd forinttal növekszik az állam tartozása az orvostechnikai beszállítók felé, így az év közepére már a 100 milliárdot közelítheti az összeg. A kórházak nemcsak az eszköz- és szolgáltatásbeszállítók felé tartoznak, hanem egyre nagyobb hányadot képviselnek az állományban a lejárt rezsiszámlák is.
A Magyar Államkincstár legutóbb májusban közölt adatokat a kórházak adósságállományáról: 2023 márciusában 39,3 milliárd, április végén pedig már 51,6 milliárd forint volt az összeg, de az alapítványi fenntartású (egyetemi) intézményekkel együtt már 70 milliárdos a tétel.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára lapunk megkeresésére kifejtette, ősz előtt nem lát esélyt arra, hogy a kormány érdemben foglalkozzon az adósságállomány év közbeni, legalább részbeni rendezésével, hiszen pénzügyminisztériumi forrásaik informálisan egyértelművé tették, a jövő évi költségvetés elfogadása előtt semmiképp nem kerül napirendre az ügy, majd pedig a nyári szünet miatt nem fog történni semmi – azt leszámítva, hogy a beszállítók mind nehezebb helyzetbe kerülnek, mert az állam nem teljesíti szerződéses vállalását.
Szavai szerint az elmúlt évtizedekben szomorú normává vált, hogy az állam nem teljesíti időre fizetési kötelezettségeit és jellemzően év végén van egy nagyobb, több tízmilliárdos adósságrendezés, ami ugyanakkor sosem fedi le a teljes összeget, így minden év körülbelül mínusz 10 milliárd forinttal indul. Így volt ez idén is – azaz az új tartozás áprilisig „csak” 60 milliárd volt, ami ugyanakkor rekord. A korábbiakhoz képest a kórházaknak extra kiadást jelent az energia, ami az össztartozás mintegy harmadát teszi ki, valamint az, hogy a szolgáltatások – takarítás, őrzés – ára is az egekbe szökött.
Rásky László szavai szerint ha eljutnak az adósságrendezésig, akkor is az állam elsősorban magán kezdi a sort, hiszen először a textiltermékeket gyártó büntetés-végrehajtási intézményeket fizeti ki, majd jönnek a takarító- és őrzőcégek, amelyek közös jellemzője, hogy kormányközeli vállalkozások. És csak utánuk jönnek az eszközbeszállítók. – A kisebb, kevésbé tőkeerős disztribútorok közül várhatóan lesz olyan, amelyik bedől, de a nagyobb beszállítók számára is rendkívül nehéz a helyzet – fogalmazott az OSZ főtitkára, aki azon kérdésünkre, hogy vannak-e nyomásgyakorlásra alkalmas eszközei az ágazatnak, a szlovák példát említette. Északi szomszédunknál néhány éve a magyarországihoz hasonló helyzet alakult ki, amire a nagy beszállítók jelezték, ha nem fizet az állam, termékeiket csak disztribútorokon keresztül teszik elérhetővé. Ennek következtében olyan vadkeleti viszonyok alakultak ki a piacon, hogy a kormány végül lépett. Rásky László szerint hasonló lépésre végső esetben nálunk is sor kerülhet.
Az egészségügyi kormányzat az elmúlt hetekben hozzálátott az egyes kórházi eljárások és beavatkozások költségeinek áttekintéséhez, vagyis az úgynevezett homogén betegségcsoportok (hbcs) kódkarbantartásához. A revízió több mint időszerű, ugyanis hasonló felülvizsgálatra több mint tíz éve nem volt példa. Emellett pedig áttekintik az eseti szintű finanszírozás feltételrendszerét is. Mindez elvileg hozzájárulhat ahhoz, hogy az ágazati költéseket valós értéken finanszírozza az állam, ám a szervezet főtitkára nem túl optimista. Arra számít, hogy a revízió igazolni fogja, nagyságrendileg 100 milliárd forint plusz finanszírozásra lenne szükség, ám ezt a kormány nem fogja elismerni. – A kormány rendre alultervezi a dologi kiadásokat, erre a területre egyszerűen nem akar többet költeni. Miközben az egészségügyi eszközök a technológiai fejlődés miatt egyre költségigényesebbek, ennek megfelelően pedig mindenhol növekednek az egészségügyi ráfordítások is, kivéve nálunk – fogalmazott Rásky László, megjegyezve: a kórházi adósságfelhalmozás nem számít egyedinek, a dél- és közép-európai országokban egyaránt megszokottnak mondható, ám máshol jellemzően van arra való törekvés, hogy a helyzet tartósan rendeződjön, míg a magyar kormány részéről nem látható ilyen.
