Napok óta a levegőben lóg köztársasági elnök esetleges lemondása, miután kegyelmet adott K. Endrének, aki a bicskei gyermekotthon pedofil vezetőjéhez fűződő ügy eltussolásához nyújtott segítséget. Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Alaptörvény-módosítást kezdeményezett, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig nyilvánosan kijelentette: jó lenne tudni, hogy mi állt az államfő kegyelmi döntése mögött. Felvetődik a kérdés: a magyar joggyakorlat mit ír elő államfői lemondás esetére? Mikor és hogyan választják meg az új köztársasági elnököt, ki tölti be hivatalba lépéséig a tisztséget?
– Amennyiben váratlanul mond le a köztársasági elnök, mások a határidők, mint amikor például lejárt az előző államfő mandátuma. Az utóbbi esetben ugyanis előre fel lehet készülni az aktusra, váratlan lemondás esetén viszont nem. Persze az is elképzelhető, hogy nem azonnali hatállyal mond le az államfő, arra nem is kötelezhető, így fel lehet készülni a választásra – magyarázta a folyamatot Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász. – Maga a választás folyamata egyébként mindkét esetben ugyanaz. Ha mégis azonnali hatállyal mond le tisztségéről a köztársaság elnök, akkor valakinek ideiglenesen be kell tölteni a tisztséget. Ez pedig nem más, mint az Országgyűlés házelnöke, jelen esetben Kövér László. Így azonban az ő helye is megüresedik, amelyet visszatéréséig valamelyik helyettes tölti be.
Ideiglenesen a házelnök lép előre
Kérdésünkre az alkotmányjogász elmondta, az államfővé előlépő házelnök bizonyos jogosítványokkal nem rendelkezik, például nem oszlathatja fel a parlamentet, de egyebekben teljes jogkörrel rendelkezik. Normál esetben a köztársasági elnök mandátumának lejárta előtt 60-90 nappal meg kell ejteni az új választást. Váratlan lemondás esetén lehetőleg 30 napon belül, a lehető legrövidebb idő alatt kell megválasztani az új államfőt. A jelölteket nem a frakciók ajánlják, hanem 50 képviselő jelölhet, független attól, hogy tagjai-e valamely képviselőcsoportnak vagy sem.
Szentpéteri Nagy Richárdtól azt is megtudtuk, hogy az államfő megválasztásához az első fordulóban az összes képviselő kétharmadának igen szavazatára van szükség. Ez a szavazás titkos, szemben a miniszterelnök megválasztásával, amely nyílt. (A kormányfő megválasztásához egyébként elegendő a megválasztott képviselők fele plusz egy szavazat.) Amennyiben az első szavazáskor nincs meg a kétharmad, akkor néhány nappal később jön a második forduló, ahol már – „tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára” – elég a relatív többség.
Értelmezésért kiált a második forduló szabálya
Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbi rendelkezés értelmezésért kiált. Lehet ugyanis úgy értelmezni, hogy valóban nincs szükség az országgyűlés határozatképességének biztosítására, és extrém esetben akár úgy is megválaszthatják az új államfőt, hogy tíz jelenlévő képviselőnek több mint a fele igent mond személyére. Ezt az álláspontot képviseli az alkotmányjogászok döntő többsége. Szentpéteri Nagy Richárd viszont úgy véli, az Országgyűlés működésének szabályaiból levezetve mindig szükség van a határozatképesség biztosítására, azaz a megválasztott képviselők fele plusz egy fő jelenléte esetén lehet szabályos az államfő megválasztása. – Arra fel kell hívni a figyelmet, hogy az Alaptörvény szerint a köztársasági elnöknek nagy támogatottsággal kell bírnia. Ezért ír elő kétharmados többséget az első fordulóban. Másodsorban azonban arról is szó van az Alaptörvényben, hogy mindenképpen legyen államfő. Az első forduló sikertelenségét követően ezért elegendő a relatív többség a szavazásnál, így ugyanis nagy az esély arra, hogy csak rövid ideig kell a házelnöknek helyettesíteni a köztársasági elnököt.
Az előző rendszer maradványa, hogy a parlament választ államfőt
Kérdésünkre, mi magyarázza hogy az Alaptörvény szerint nagyon fontos gyorsan betölteni az egyébként viszonylag korlátozott jogkörrel rendelkező államfői tisztséget, Szentpéteri Nagy Richárd a következőket mondta:– Az európai gyakorlathoz képest súlytalan magyar köztársasági elnök parlamenti megválasztása az előző rendszer maradványának, azaz inkább kuriózumnak tekinthető, mint európai gyakorlatnak. Az uniós köztársaságok döntő többségében ugyanis közvetlen államfőválasztás van, azaz a nép szavaz a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnök személyéről. Különösen azért számít a magyar gyakorlat kivételnek, mert nálunk egykamarás az Országgyűlés, miközben más országokban, ahol a parlament választja az államfőt, inkább kétkamarás a tisztelt ház.
Hozzátette, azért is furcsa a magyar szabályozás, mert amíg az európai országok döntő többségében vannak komoly tisztségek, amelyekben az államfőnek vannak jogosítványai, addig nálunk szinte az összes fontos tisztség betöltéséről a parlament dönt. Így a legfőbb ügyészt, a Kúria elnökét, az alkotmánybíróság tagjait és elnökét, az ombudsmant az Országgyűlés választja meg. – Éppen ezért úgy gondolom, a köztársasági elnök egy pecsét ebben a folyamatban, hiszen nem ő viseli a politikai felelősséget. Ezt mutatja, hogy végső soron az Országgyűlés dönt, a köztársasági elnök pedig kinevezi a megválasztott személyt az adott tisztségre – fejtegette az alkotmányjogász.
Ezt az elvet látjuk egyébként a mostani kegyelmi kérvény ügyében is, eszerint tehát az igazságügyi miniszter viseli a politikai felelősséget. Ezzel együtt a mostani esetben is meg lett volna a jogosítványa az államfőnek, hogy elutasítsa a kegyelmi kérvény aláírását. A magyar demokrácia történetében egyébként sem gyakori, hogy a miniszter és az államfő között kegyelmi ügyben nézeteltérés van. Eddig mindössze egyetlen alkalommal történt ez meg, amikor Göncz Árpád Kunos Péternek, az Agrobank volt vezérigazgatójának kegyelmet akart adni, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter azonban nem írta alá kegyelmi kérvényt.
Varga Judit körül nagy a hallgatás
Nemcsak Novák Katalin körül fogy a levegő a botrányos kegyelmi döntés miatt. Azt, hogy zavar van a Fideszben, mutatja, hogy csütörtökön tartott választmányi ülést a párt, ahol dönteni kellett volna a kormánypárt EP-listájának végleges jelöltjeiről – írja a 444. Ám azóta sem tettek közzé semmilyen hivatalos bejelentést az EP-listáról, melynek vezetője a korábbi hírek szerint Varga Judit volt igazságügyi miniszter lenne. Varga azonban aláírásával hozzájárult a bicskei gyerekmolesztáló igazgató bűnsegédjének elengedéséhez, így a Novák körül gyűrűző botránynak ő is részese, ám eddig nem szólalt meg az ügyben.
Török Gábor politológus szerint mindenesetre ezzel Novák politikai karrierjének vége, még ha ezt ő maga még nem is vette észre. Az elemző úgy látja, annál nagyobb megaláztatás köztársasági elnököt nem érhetett az őt megválasztó és támogató politikai többség részéről, mint egy olyan alkotmánymódosítás, amely arról szól, hogy ne írhasson alá többet a mostanihoz hasonló kegyelmi döntéseket.
Eközben az ellenzéki pártok a köztársasági elnök lemondását követelik, az MSZP pedig kezdeményezte, hogy egy parlamenti bizottság vizsgálja felül a köztársasági elnök által gyakorolt egyéni kegyelmek miniszteri előkészítését és ellenjegyzési gyakorlatát. A DK EP-képviselője, Dobrev Klára az Európai Bizottsághoz fordult, hogy a pedofília mellett annak segítését is minősítsék európai bűncselekménnyé. Péntek délután több tüntetést is tartanak civil szervezetek és pártok, a kegyelmi döntés miatt pedig már ketten – Gundel Takács Gábor és Lackfi János – biztosan távoznak Novák tanácsadó testületétől, Tomán Szabina pedig szintén jelezte elégedetlenségét. A köztársasági elnök kedd óta nem reagált a bírálatokra, viszont pénteken bejelentkezett a katari vizes vb-ről, de sportdiplomáciai érdekességen kívül egy szót sem ejtett a közvéleményt napok óta izgalomban döntésről. Pedig a portál úgy tudja, Novákék próbálkoztak valamilyen magyarázattal, de ezt a miniszterelnök nem fogadta el, sőt, Orbán szerint Novák Katalin tartozik a nyilvánosságnak. A portál szerint még Balog Zoltánt is bevetették, hogy közvetítsen a Sándor-palota és a miniszterelnök között, ám ez sikertelen maradt.
