Már 2023-ban figyelmeztette az Orbán- kormányt a Gyermekjogi Civil Koalíció „a három év alatti, kényszerűen az egészségügyi rendszerben elhelyezett gyermekek” sorsának tarthatatlanságára. Nem sokkal azután tette ezt a szervezet, hogy felmérésükben arra jutottak: 2023-ban 50-100-ra nőtt azoknak a csecsemőknek a száma, akiket a kórházban hagytak szüleik, a gyermekvédelem viszont nem tudott gondoskodni róluk, így az egészségügyi intézményben „ragadtak” – írja korábbi cikke nyomán a Népszava, hozzátéve: a Gyermekjogi Civil Koalíció akkor azt kérte a döntéshozóktól, az ágazat irányítóitól: vizsgálják ki a „kórházi gyermekügyeket”, tekintse át a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer hiányosságait, különös tekintettel a csecsemők elhelyezési nehézségeire, örökbefogadásukra, a nevelőszülők helyzetére.
Az ilyen esetekben érvényes örökbefogadási szabályt könnyítették ugyan, de az nem hozott áttörést, az állami ellátórendszert, a nevelőszülői hálózatot, a családtámogatást pedig nem erősítették meg. Be is következett az, amitől a Gyermekjogi Civil Koalíció tartott: mint azt a Népszava megírta, a Belügyminisztérium adatai szerint már 280 és 300 közé tehető azoknak az elhagyott csecsemőknek a száma, akik kórházban vannak. Vagyis a 2023-as felméréssel összevetve egy év alatt három-hatszorosára nőtt számuk. A belügy szerint van baba, aki 12 hónapon át kórházban marad.
– Egyre kevesebben vannak a csecsemőket fogadó nevelőszülők, nincsenek különleges, kislétszámú gyermekotthonok, a gyerekvédelmi rendszer pedig nem végzi el a feladatát abban sem, hogy a kisbabák minél hamarabb kikerüljenek a kórházakból, akár a vérszerinti családjuk komplex támogatásával, akár egy megalapozott, mihamarabbi örökbefogadással, ezért emelkedik a kórházban élő csecsemők száma – mondta a lapnak Katonáné Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció alapító-vezetőségi tagja.
A kórházban maradt babák sorsa kapcsán Katonáné Pehr Erika a lap újságírójának, Muhari Juditnak elmondta, hogy 2024. július 1-jén hatályba lépett egy új, több pontján kifogásolt szabály, ráadásul az sem hozott áttörést. A szabály kimondja: az örökbeadáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a zárójelentés kézhezvételétől számított hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik a csecsemőért. Akkor is ez a helyzet, ha írásban vagy jegyzőkönyvbe foglalva nem tesz külön nyilatkozatot az egészségügyi intézmény felé, hogy a gyermeket onnan szándékában áll elvinni.
Katonáné Pehr Erika szerint meg kell teremteni annak személyi és tárgyi feltételeit, hogy a kórházban hagyott újszülötteket mindaddig speciális nevelőszülőknél lehessen elhelyezni, amíg nem kerülnek a nevelésükre alkalmas családtaghoz, illetve örökbefogadó szüleikhez. Kijelentette: egy egészséges csecsemő ellátása, gondozása pár hét után már nem az egészségügy feladata, azonban a kórházban hagyott csecsemőket érintő akkut problémát önmagában az örökbefogadhatóság lehetőségének megteremtése nem tudja megoldani, a gyermekvédelmi rendszert fejleszteni kell.
