Az EP-választáson fog kiderülni, hogy van-e létjogosultsága a Mi Hazánknak – mondta Toroczkai László, akivel a voksoláson induló jelöltekkel készített interjúsorozatunk részeként beszélgettünk. Állítja, néhány tízmilliójuk van a kampányra, ha pedig valaki szerint ez a pénz a Fidesztől van, akkor tegyen feljelentést. EP-ráhangoló (7.).
– Ön vezeti a Mi Hazánk európai parlamenti listáját. Valóban kimegy Brüsszelbe, ha mandátumot nyernek, vagy csak ön a húzónév?
– Természetesen felvenném a mandátumom, de nem Brüsszelbe kellene költöznöm, hanem Budapestre. Ásotthalom polgármestereként a szerb határ mellett egy tanyán élek, nyilván sokkal nehezebb onnan szervezni az életemet és egy országos pártot, mint Budapestről. A fővárosból Brüsszel is csak néhány órányira van, naponta több repülőjárat is indul, a munka egy részét pedig egyébként is Magyarországról lehet végezni. Azért szeretnék az Európai Parlamentben dolgozni, mert van vízióm, van olyan nemzetközi kapcsolatrendszerem és ismertségem – többek között épp a migrációnak köszönhetően –, amit tudnék kamatoztatni képviselőként. Ha kijutunk, az óriási lökést adna a pártunknak, hiszen mi alapvetően már 2022-re készülünk.
– És ha nem jutnak ki? Akkor elindul újra Ásotthalom polgármesteri posztjáért?
– Igen, de nagyon nem szeretném, ha ez úgy tűnne, mint amikor nincs ló, jó a szamár is. Nagyon szeretek Ásotthalom polgármestere lenni, de egy országos politikai párt alulról történő felépítésével együtt ezt hosszú távon nem lehet csinálni. Ha azt fogom látni, hogy a magyar embereknek nincs szüksége arra, amit mi csinálunk, az ásotthalmiaknak viszont igénye van a munkámra, akkor nagyon boldogan fogom a települést tovább vezetni.
– Hogyan méri le, hogy a magyar embereknek szüksége van-e arra, amit csinálnak?
– Az európai parlamenti választás vízválasztó. Ki fog derülni, hogy van-e létjogosultsága a Mi Hazánknak. A csoda első részét végrehajtottuk, nulla forinttal elindultunk a semmibe, és nagyon szép történet lett. Azok tartottak velem a Jobbikból, akik maradtak az eredeti elveiknél, nem akarnak például együttműködni Vadai Ágnessel. Mára pedig kezdik megismerni a pártunk nevét országszerte.
– Ha nem ugorják meg a választáson az 5 százalékot, akkor nincs létjogosultsága a pártnak, és befejezik?
– Nem az ötszázalékos küszöb elérésétől függ. Ha bekerülünk, az óriási lökést adna a pártnak, de nem lehetünk elégedetlenek a 4 százalékkal sem. Arra céloztam, ha mondjuk 1 százalékot kapunk, akkor átgondolom a folytatást.
– Ha kijutna az Európai Parlamentbe, melyik frakcióba ülne?
– Új frakcióban gondolkodom. Úgy látom, hogy Európa-szerte politikai átalakulás megy végbe. Azok a korábbi frakciók, amelyek ugyanolyan politikai váltógazdaságot működtettek, mint Magyarországon a Fidesz és a balliberális oldal, most változáson mennek keresztül, és megszűnőben vannak.
– A populistának és szélsőjobboldalinak titulált Salvini-féle Európai Népek és Nemzetek Szövetsége vonzó lehet?
– A Salvini-féle Északi Ligával korábban volt kapcsolatom, jártam sokszor Olaszországban, amikor pedig a migrációs krízis itthon is elkezdődött, és a Fidesz még nem fedezte fel a problémát, akkor több meghívást is kaptam. Látni kell azonban, ők most arra törekednek, hogy a Fidesszel kössenek valamilyen szövetséget.
– A Fidesszel ülnének egy frakcióba?
– Nem.
– Kikre gondol akkor?
– Bulgáriában nagyon jó kapcsolatunk van például az Atakával, amely jelenleg is a kormánykoalíció tagjai. A bolgároknál egyébként nagyon hasonló történet zajlott le, mint Magyarországon a Jobbik kettészakadásával, és Újjászületés néven van egy olyan új politikai formáció, amelynek ugyanúgy esélye lehet bekerülni az Európai Parlamentbe, mint a Mi Hazánknak.
– A bevándorlás-ellenességük ismert. A Frontex, mint az uniós határvédelmi szerv, megerősítését támogatnák?
– Nagyon veszélyesnek tartom, hogy a Frontexnek tervezi átadni a külső határok őrzését az EU, hiszen az európai országokban még nem a bevándorlásellenes pártok az uralkodók. Személyes tapasztalatom is van a szervezettel: a szerb határ melletti Ásotthalom vezetőjeként 2014 első napjaitól küzdöttem a bevándorlással, akkor a magyar kormányt ez még nem érdekelte. Megkerestem a Frontexet, egyszer megjelent egy román rendőrautó, egy napig voltak ott, majd elmentek. Azt szeretném, ha tagállami szinten maradna ennek a kezelése. (A Frontexet eleve azért hozták létre, hogy a helyi hatóságokkal együttműködve segítse az EU tagállamait a határok védelmében – szerk.)
– A programjukban szerepel például a bérkérdés. Az európai bérunió, illetve minimálbér ötletével – amelyre korábban a Jobbiknak volt javaslata, most pedig a Demokratikus Koalíció ölelte fel – egyetért?
– Abszolút elfogadhatónak tartom, jobbikosként is támogattam a bérunió elképzelését. Látni kell, hogy jelenleg az Európai Unió gazdasági értelemben egyre inkább széttagolt: óriási a szakadék a régi és az újonnan csatlakozottak között; míg politikailag uniformizálódik, és egyre inkább diktatúraként működik. Az európai politikusoknak gyakorlatilag kötelező támogatniuk a migrációt vagy éppen a homoszexualitást, tehát dogmák vannak. Én éppen az ellenkezőjét szeretném, hogy gazdasági értelemben törekedjünk az egységre, politikai értelemben viszont teljes legyen a szuverenitás.
– Honnan veszi, hogy kötelező bármelyiket támogatni?
– Ez nem egyértelmű? Ez gyakorlatilag egy dogma.
– Ki kötelezi őket ön szerint?
– Ez már öncenzúra. Próbáljon meg valaki ezzel szembemenni, ki fogja vetni magából az a közösség.
– Manfred Weber jelöltségét az Európai Bizottság élére támogatná?
– Nem, de az egész Európai Néppártot nem támogatom.
– A programjuk szerint – ha nem lesz radikális változás az Európai Unióban – népszavazást szeretnének a tagságunkról. Ha egy ilyen összejöhetne, mi mellett kampányolnának? Maradás vagy kilépés?
– Semmi mellett nem kampányolnánk, éppen az lenne a fontos, hogy a magyar emberekre bízzuk ennek eldöntését. Azt tudni kell, hogy az Európai Unióból nem lehet egyik napról a másikra kilépni, mert jelenleg a lélegeztető gépére vagyunk kapcsolva. A korábbi kormányok Magyarországon felszámolták a nemzetgazdaságot, szétlopták a nemzeti vagyont, jelenleg pedig vadkapitalizmus van, a multikra alapul a nemzetgazdaság. Ha a magyar emberek a kilépés mellett döntetnének, nagyon komoly előkészítésre lenne szükség, elsőként nemzetgazdaságot kellene építeni állami beavatkozással és innovációval.
– Mi a személyes véleménye? Legyen Magyarország EU-tag, vagy ne legyen?
– Európai együttműködésre szükség van, ez kétségtelen, de nem erre az Európai Unióra. Két lehetőség van. Az egyik út: gyökeresen megváltoztatni az Európai Unió működését, valamint folytatni tovább a keleti bővítést. Ha ez nem megy, akkor szuverén államoknak kell felépíteni egy nemzeti együttműködést.
– Mennyi pénzük van a kampányra, és legfőképpen miből?
– Nem tudom pontosan megmondani, folyamatosan adományokból működünk. A kampány végén tudunk majd elszámolást készíteni.
– Az óriásplakátjaik vannak kint az utcán, az több millió forintba került.
– Konkrétan hárommillió forintba kerültek a plakátok, összesen a kampányra néhány tízmillió forintunk lesz.
– Állandó vád önökkel szemben, hogy a Fidesz pénzeli önöket.
– Hogyan tudna pénzelni minket a Fidesz? Átad egy bőröndöt nekünk egy fideszes az utcán?
– Az egykor jobbikos, most önöknél politizáló szekszárdi Szabó Balázs éppen ilyen állításokat tett a Jobbikról, ott – szavai szerint – Simicska Lajos pénzéről volt szó, illetve nejlonzacskókról.
– Ha bárkinek van ilyen információja a Mi Hazánkról, akkor tegyen feljelentést. Szabó Balázs megtette. Az ilyen, általánosságban elhangzott vádakat cáfolni tudom.
– Ugyancsak felmerült többször, és ez már tényszerű, hogy állandó vendégei a kormányhoz kötődő médiának. Ezt is lehet úgy értelmezni, mintha kötődésük lenne a Fideszhez.
– Ez nem igaz, mi ugyanolyan távol szeretnék állni a Fidesztől, mint a balliberális tömbtől. A Fidesz médiája cenzúráz, ez tény. Akkor adnak nekünk teret, amikor a Jobbikról kell beszélnünk, egyéb esetben nem. De a balliberális oldalhoz kötődő média ugyanezt csinálja. Ott van az RTL Klub, ahová a Mi Hazánk egyszerűen nem tud bejutni. Amikor a csatorna rendez az európai parlamenti választásokra listát állító pártoknak vitát, oda éppen minket felejtenek el meghívni, miközben az elsők között adtuk le az ajánlásokat. Érdekes módon a Momentum ott van, nekik parlamenti jelenlétük sincs, nekünk pedig négy képviselőnk is bent ül az Országgyűlésben.
– Volner János még tavaly júniusban is megerősítette a sajtónak, hogy szívesen lenne a Jobbik EP-listavezetője. Ehhez képest most folyamatosan volt pártját sározza, mint ha valamiért bosszút akarna állni rajtuk. Ez ön szerint korrekt viselkedés?
– Az nem volt elegáns, ahogyan Volner Jánossal elbántak a Jobbikban.
– Volner János a nyilvánosság előtt élesen támadta saját pártját, ez vezetett a kizáráshoz.
– Szerintem egyfajta belső harc dúlt folyamatosan a Jobbikban. Nagyon örültem volna, hogyha Volner János korábban csatlakozik hozzánk, de ez az ő döntése volt. Én a Jobbik belügyeit már nem szeretném ilyen szinten kommentálni, mert nem tudom, hogy mi zajlott az után, hogy engem kizártak.
– Közeleg az önkormányzati választás is, Budapesten például elindulnak?
– Eldöntött tény, hogy indulunk és saját főpolgármester-jelöltet állítunk.
– Ki lesz a főpolgármester-jelöltjük?
– Egyelőre nem szeretném elmondani, mert gondolkozási időt kért, akit felkértünk. Annyit árulhatok el, hogy az egyik parlamenti képviselőnkkel beszéltünk először a kérdésről.
EP-ráhangoló interjúsorozatunk eddigi alanyai voltak: Szanyi Tibor (MSZP), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Jávor Benedek (Párbeszéd), Cseh Katalin(Momentum), Vágó Gábor (LMP), Dobrev Klára (DK). A Fidesz többszöri megkeresésünkre még csak nem is reagált.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/18. számában jelent meg, 2019. május 3-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/18. számban? Itt megnézheti!
