Sem a pedagógus teljesítményértékelés részletei, sem a béremelés mikéntje nem derül ki a státusztörvény végrehajtási rendeletének kedden megjelent tervezetéből. A gyakornokok minimális bére magasabb, mint a régebben a pályán lévők minimális fizetése. A szakszervezetek pénteken tárgyaltak Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkárral a rendeletről.
A pedagógus szakszervezetek azt várták a pedagógusok életpályájáról szóló törvény végrehajtási rendeletétől, hogy számos olyan részletkérdésről rendelkezik, amelyekről maga a július 4-én elfogadott törvény nem – ám úgy látják, a rendelet nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat. A bérkérdéssel kapcsolatban csak egyetlen új, konkrét információt tartalmaz a státusztörvényhez képest: a pedagógus gyakornokok illetménye bruttó 440 ezer forint. Ezt az összeget a teljes 2024-es évre határozták meg. 2023-ban ez az összeg 391 248 forint volt, vagyis a pályakezdők a többi kategóriánál jelentősebb emeléssel számolhatnak, legalábbis gyakornoki éveik alatt.
A 440 ezer forintos gyakornoki bér ugyanis magasabb összeg, mint amit a státusztörvény minimális fizetésként meghatároz a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatban lévő pedagógusok számára. Előbbiek a törvény szerint nem kereshetnek kevesebbet 400 ezer forintnál, utóbbiak 430 ezer forintnál.
Rosszabbul járnak a tapasztaltabb pedagógusok?
A státusztörvény fizetési sávokat határozott meg a pedagógusok számára, fokozatonként, minimális és maximális fizetési összegekkel. Bár a törvényben meghatározott fizetési maximumok a mai pedagógusbéreknél nagyságrendekkel nagyobb összegek, nem világos, hogy milyen forrásból és mi alapján biztosítana a költségvetés nagyobb fizetést egyes pedagógusoknak, mint a minimum összegek. – Így felmerülhet az a kérdés is, hogy többet keres-e majd a gyakornok, mint a régebben a pályán lévő kollégák – kommentálta a Magyar Hangnak Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke.
Ahhoz, hogy az egyes fizetési sávokban lévő mozgásteret ki lehessen használni, vagyis nagyobb bért lehessen kínálni a pedagógusoknak a minimális összegnél, forrásokra is szükség lenne, azonban a jövő évi költségvetésben, amelyet a státusztörvénnyel egy napon fogadott el a Parlament, jelenleg nincs fedezet további pedagógus-béremelésre. A nagyobb mértékű béremelést az európai uniós támogatások megérkezéséhez kötötte korábban a kormány, ám ezek a támogatások továbbra sem érkeztek meg.
Hogy egy konkrét pedagógus fizetése milyen mértékben emelkedhet, ha erre rendelkezésre áll majd forrás, az a jövőben bevezetendő teljesítményértékelés függvénye lehetne.
Hiányoznak a konkrétumok
A státusztörvényből viszont nem derül ki, pontosan milyen elvek szerint működhet a pedagógus teljesítményértékelés. A törvény csak általánosságban sorolja fel a teljesítményértékelés szempontjait, de homályban hagyja, hogy ezeket milyen súllyal veszik figyelembe. Gosztonyi Gábor hiányolja, hogy a rendelet sem határoz meg objektív kritériumrendszert a teljesítményértékelés kapcsán. – A rendeletnek az lenne a feladata, hogy a törvény rendelkezéseinek értelmezését elvégezze, hogy a jogalkalmazó később egyértelműen tudja, hogy hogyan alkalmazza azokat. Ennek ellenére kevés objektív szempontot tartalmaz a rendelet – mondta a Magyar Hangnak a szakszervezeti vezető.
A szakszervezetek pénteken egyeztettek Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkárra. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője az egyeztetés után azt mondta, úgy látja, hogy a végrehajtási rendelet kapcsán a tárca nem kíván visszalépni a bérek kialakításával kapcsolatos rendelkezésektől. – A szakszervezeteknek az volt a célja, hogy a mérhető teljesítménnyel kapcsolatban legyen olyan rendelkezés a rendeletben, ami megköti a munkáltató kezét, amikor a tényleges béreket 410 ezer és 1 millió 65 ezer forint között kijavítja. Ilyenek lehetnek a végzettség, a szakmai gyakorlat, vagy az, hogy egy tanár hány tantárgyat tanít – mondta Nagy Erzsébet. Ez azonban továbbra is hiányzik a tervezetből. Nagy Erzsébet elmondása szerint a státusztörvény megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz, és ha ez nem lesz eredményes, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
A státusztörvény rendelkezéseihez képest a végrehajtási rendelet tervezetében engedménynek tekinthető, hogy ha a pedagógust tartósan átvezénylik más intézménybe – amire a státusztörvény lehetőséget teremt – az utazás ideje beleszámít majd a munkaidejébe. Ezt a szakszervezetek már a törvényről folytatott tárgyalások során is követelték. A rendelethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint egy napot szánt a minisztérium a hatásvizsgálatra, amelyen azt közölte, hogy a pedagógusok életpályájáról szóló törvény végrehajtási rendeletének nincs hatása Magyarország versenyképességére, és az is szerepel benne, hogy a rendeletnek költségvetési hatása sincs.
Nagy visszhangot váltott ki, hogy a pedagógusoknak a jövőben esküt kellene tenniük, az azonban nem derül ki a rendeletből, hogy ez mely pedagógusokra vonatkozik és mi a pontos tartalma. A Belügyminisztérium (BM) úgy véli, számos más hivatáshoz hasonlóan az eskütétel erősítheti a pedagógus elkötelezettségét. Az eskü szövegéről még nem döntöttek – közölte a minisztérium a Népszava megkeresésére.
