A pedagógus szakszervezetekkel egyeztetett Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára a státusztörvény végrehajtási rendeletéről pénteken. A rendelettervezet szövege a hét elején jelent meg a tárca honlapján, és az érdekképviselők szerint számos kérdést nyitva hagy. A szakszervezetek azt követelik, hogy a teljesítményértékelés objektív szempontokhoz is legyen kötve.
A Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) egyeztetett Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára a státusztörvény végrehajtási rendeletéről pénteken. A rendelettervezetet, amelynek a szövege kedden jelent meg, a szakszervezetek részéről az a kritika érte, hogy számos ponton nem ad választ a július 4-én elfogadott státusztörvény által nyitva hagyott kérdésekre.
– Elmondtuk mindazokat a problémákat, amelyek a végrehajtási rendelet tervezetével kapcsolatosak, és azt a választ kaptuk, hogy jövő szerdára áttekintik ezeket a kérdéseket – mondta az egyeztetés után élő bejelentkezésben Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. Ugyanis a tárgyalás jövő hét közepén folytatódik, az azt követő szerdán pedig sztrájktárgyalásra kerül sor, mert a sztrájkfolyamat az új jogszabályok megjelenésétől függetlenül továbbra is zajlik.
A szakszervezeti vezető úgy látja: a végrehajtási rendelet kapcsán a tárca nem kíván visszalépni a bérek kialakításával kapcsolatos rendelkezésektől. – A szakszervezeteknek az volt a célja, hogy a mérhető teljesítménnyel kapcsolatban legyen olyan rendelkezés a rendeletben, ami megköti a munkáltató kezét, amikor a tényleges béreket 410 ezer és 1 millió 65 ezer forint között kijavítja. Ilyenek lehetnek a végzettség, a szakmai gyakorlat, vagy az, hogy egy tanár hány tantárgyat tanít – mondta. Ez azonban hiányzik a tervezetből. Nagy Erzsébet elmondása szerint a státusztörvény megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és ha ez nem lesz eredményes, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke kiemelte: a rendelet szerint a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, illetve az iskola-és óvodapszichológusok száma nem változik, holott így is túl kevés a szakember. – Ha erre nem hajlandóak, akkor a gyermekek mindenek felett álló érdeke csak papíron létezik, a gyakorlatba nehezen lehet átvinni – mondta. Olyan kisegítő dolgozók, mint a dajka, a takarító és az udvaros a rendelet szerint csak minimálbért kaphatnának a szakképzett bérminimum helyett, de Nagy Erzsébet szerint erre az államtitkár úgy reagált: áttekintik a kérdést.
Szóba kerültek a fegyelmi eljárások is, amelyek a jelenlegi szabályok alapján „koncepciós perre” alkalmasak Nagy Erzsébet szerint, mert egy adott kötelezettségszegés miatti eljáráshoz más kötelezettségszegéseket is „hozzá lehetne csapni”. A nagy figyelmet kiváltott eskütételről, ami a jövőben kötelező lesz a pedagógusképzést elvégzett hallgatóknak a munkavállaláshoz, a megbeszélésen kiderült, hogy 2023-24-es tanévben végzett pedagógusképzést befejezőknek lesz először kötelező.
