Többéves vitára tett pontot a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése, amely alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország csütörtökön pert nyert a magyar állammal szemben – olvasható a Greenpeace Magyarország közleményében. A döntés megerősítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság korábbi ítéletét, amely elutasította a magyar állam keresetét, és kimondta, hogy a magyar állam által felhozott vádak megalapozatlanok.
Mint a közleményben írják, a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották.
A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal.
Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampány-felelőse üdvözölte a Fővárosi Törvényszék döntését. Az ítéletből szerinte az is kiderül, hogy a szervezet 2014. áprilisi demonstrációja törvényes volt, és a gyülekezési jog szabályai szerint tartották meg. „Hitünk szerint mindaz, amit tettünk, a magyar Alaptörvény szellemének is megfelelt, amely rögzíti mindenki jogát az egészséges környezethez (XXI. cikkely). Ezt igazolja az is, hogy akciónkkal kapcsolatban sem büntetőjogi feljelentés nem történt, sem a rendőrség nem jelezte, hogy a demonstrációink jogsértőek lettek volna” – tette hozzá.
Mint ismert, a magyar állam nevében eljáró NFK kártérítésre akarta kötelezni Kishantost és a Greenpeace Magyarországot azok törvényes véleménynyilvánító demonstrációi miatt. 2014 áprilisában ugyanis a Greenpeace jogkövetően és békésen demonstrált Kishantos földjeinek elpusztítása ellen. Mint emlékezetes, ekkor történt az, hogy a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő bionövényét, akkori áron mintegy 100 millió forintnyi terményt.
A tiltakozás dacára az NFA nemhogy megakadályozta volna az öncélú pusztítást, de privát, fegyveres őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta.
A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság csütörtöki ítéletével megerősítette az első fokú bíróság ítéletében szereplő tényeket és megállapította, az NFA úgy kötött szerződést a biztonsági céggel, hogy erre nem volt felhatalmazása a magyar állam részéről. Így a szerződésben megállapított összeget a magyar állam nem perelheti. Az új bérlők haszonbérleti szerződésével kapcsolatban pedig a felperes magyar állam semmilyen bizonyító iratot nem mutatott fel. Ezért a magyar állam elmaradt haszonbérleti díjjal kapcsolatos követelése sem jogos.
A pert egyébként még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügy Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földkezelő Alap (NFA). Az NFK álláspontja a Greenpeace közleménye szerint az volt, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, valamint a 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel. A még 2015-ben indított pert akkor egyetlen tárgyalás után felfüggesztették, és elhalasztották a Kishantossal kapcsolatban folyamatban lévő egyéb perek befejeztéig, melyek hazai szakaszai 2019 tavaszán zárultak le.
