[et_pb_section][et_pb_row][et_pb_column type="4_4"][et_pb_text]
Tesztet továbbra is kérhet a háziorvos, ez az eljárásrend szerint továbbra is indokolt minden koronavírus-gyanús esetben, de a legtöbb esetben nem kötelező. Az indokoltságról a gyakorlatban a háziorvos dönt – ezen nem változtatott a koronavírus-eljárásrend hétfői módosítása. Változás viszont a járványügyi megfigyelés alatt álló kontaktok esetében, hogy ők nem szabadulhatnak tíz napnál korábban, két negatív teszttel sem, vagyis a gyakorlatban nem érdemes teszteltetniük, ha nincsenek tüneteik. Ez utóbbi intézkedés a tesztek számának csökkenéséhez vezethet. A hatósági házi karantén időtartama 14 napról 10 napra csökkent, a tüneteket mutatók azonban továbbra is legalább tíz nap elkülönítés és ezen belül legalább három nap tünetmentesség után szabadulhatnak. Az eljárásrend szerint a kontaktok járványügyi megfigyelése nem oldható fel a tizedik nap előtt két negatív teszttel, miközben a kormányrendelet szerint igen.
Koronavírusra utaló tünetek esetén továbbra is indokolt, de – néhány kivételt leszámítva – nem kötelező az eljárásrend szerint a tesztelés. Az már nem biztos, hogy értelme is van tesztet kérnie a háziorvosnak koronagyanús esetben: a Népszava idézi a Háziorvosok Online Szervezete alelnökét, Cserni István verőcei háziorvost, aki szerint a háziorvos jelzése után olykor 24-72 óra múlva veszi le a mintát az Országos Mentőszolgálat, a lelet pedig van hogy csak 8-10 nap alatt érkezik meg. Vagyis eddig az időpontig le is telne a karantén időtartama. A Magyar Hangnak korábban még ennél rövidebb tesztelési időtartamokról számoltak be az érintettek, amelynek során a mintavételt is beleszámítva átlagosan 4-5 nap alatt meglehetett az eredmény. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a háziorvos elkülöníti a gyanús esetet – egyébként is ezt kellett tennie – aztán nem kér tesztet, és a páciens úgy szabadul tíz nap múlva, hogy nem volt hatósági karanténban, csak a háziorvos utasította őt elkülönítésre.
A teszt korábban és most is csak akkor kötelező, ha a tünetek mellett egyéb feltételek is fennállnak, például szoros kontaktus igazolt vagy valószínűsített koronavírus-fertőzöttel, vagy például ha a páciens intézményi egészségügyi ellátásra szorul, egészségügyi dolgozó, szociális intézmény lakója. Az indokoltságáról minden egyéb esetben a háziorvos dönt.
A háziorvosnak, ahogy eddig, ezután is lesz mérlegelési lehetősége a koronavírus-gyanú megállapítása és a tesztkérés során, ugyanis az eljárásrend itt sem fogalmaz teljesen világosan, elsődleges és kevésbé specifikus tüneteket nevesít, de nem egyértelmű a szövegből, hogy csak az elsődleges, vagy a kevésbé specifikus tünetek közül is elegendő akár csak egy is a koronavírus gyanújának megállapításához. Az elsődlegesek a láz, az ízérzékelés és a szaglás hirtelen elvesztése és a köhögés. A fő tüneteket az eljárásrend szövegében lábjegyzet egészíti ki, amelyben további, kevésbé specifikus tüneteket nevesítettek, mint a hasmenés, hányás, fejfájás, hidegrázás, fáradékonyság, az izomfájdalom. Az eljárásrend értelmezhető úgy, hogy akár ezek közül egynek a fennállása esetén is koronavírus-gyanús a páciens, erről minden esetben a háziorvos dönt. A Magyar Hang e heti számában megírtuk: van olyan gyermekorvos, aki a kevésbé specifikus tünetekről is úgy gondolkodik, hogy már egynek a fennállása esetén is fennáll a koronavírus-gyanú, hiszen például gyermekeknél gyakori tünete a koronavírusnak a hasmenés, ami egyébként az eljárásrendben a kevésbé specifikus tünetek között szerepel.
Pozitív teszteredménnyel továbbra is hatósági karanténba kerül a fertőzött. A szabadulás feltételeivel kapcsolatban így fogalmaz az eljárásrend: „A beteg legalább 3 napja láztalan, légúti tünetei megszűntek, és a tünetek kezdete után legalább 10 nap eltelt, gyógyultnak nyilvánítandó. Tünetmentes fertőzöttek izolációját a fertőzés igazolása utáni 10. napon lehet feloldani.”
Az ugyanakkor nem világos, és úgy tűnik, nem is egységes gyakorlat az országban, hogy van-e egyáltalán szüksége a hatósági karanténban lévő fertőzöttnek két negatív tesztre ahhoz, hogy elhagyhassa a karantént. Az eljárásrendből sem most, sem korábban nem volt kiolvasható, hogy erre szükség lenne: az csak olyan esetekben ír elő két negatív tesztet, amikor bentlakásos szociális intézményben oldják fel a karantént, vagy oda tér vissza a karanténból az elkülönített beteg, továbbá akkor, amikor egészségügyi dolgozó tér vissza az elkülönítés után a munkába.
A Népszava cikke szerint ugyanakkor Cserni István verőcei háziorvosnak éppen az volt a problémája: 30 napig kellett pozitív státuszban tartania betegeit, ennyi időbe került, amíg a szabaduláshoz szükséges két negatív tesztet megszerezték, ami pedig arra utal, hogy mégiscsak kellett a két teszt. A Mandiner hetilap úgy tudja, hogy kötelező lehet a két negatív teszt a szabaduláshoz, de az országban nem mindenhol, ez a területileg illetékes kormányhivataltól függhet. A lapunk által megkérdezett, korábban karanténban lévő, koronavírus-pozitív személyek mindannyian két negatív teszt nélkül, a karantén lejártával szabadultak az elkülönítésből.
A Magyar Hangnak olyan, tünetmentes fertőzöttként karanténba helyezett személy is nyilatkozott, akinek szeptember első felében a karantén lejártáig sem érkezett meg a karantént elrendelő határozata. Hogy ilyenkor mi a teendő, arról a Kormányinfón érdeklődött a Magyar Hang, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azonban a szabályozás világos: akinek lejárt a karantén meghatározott ideje, határozat nélkül is szabadul.
Lapunk a Nemzeti Népegészségügyi Központot és a fővárosi Kormányhivatalt is kereste, hogy tegyék világossá: szükséges-e a két negatív teszt a hatósági karanténból való szabaduláshoz, valamint adjanak felvilágosítást olyan kérdésekben, mint hogy a három napos tünetmentességről kinek, mikor, hol kell nyilatkozni a karanténból való szabaduláshoz, de egyelőre nem kaptunk válaszokat.
Változás a járványügyi megfigyelés alatt álló kontaktok esetében, hogy ők nem szabadulhatnak tíz napnál korábban, két negatív teszttel sem, vagyis a gyakorlatban nem érdemes teszteltetniük, ha nincsenek tüneteik. Ez utóbbi intézkedés vezethet a tesztek számának csökkenéséhez. A mai tesztelési számok egyébként csökkenést jeleznek: a friss adatok szerint a mintavételek száma jelenleg 632 031, ami 6010-zel több, mint előző nap, és körülbelül fele az elmúlt hetek átlagának. Az eljárásrendnek ez a pontja azért érdekes, mert ellentmond a vonatkozó kormányrendeletnek, amire hivatkozik, hiszen abban az olvasható, hogy megszűnik a járványügyi megfigyelés, ha a kontaktszemély a járványügyi megfigyelés időtartama alatt, 5 napon belül, legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – eredményét tartalmazó okirattal igazolja, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható. A kormányrendeletben az szerepel, hogy ebből a célból el is lehet hagyni a karantént, az eljárásrendben pedig az, hogy nem.
„Mindezzel csökken annak a veszélye, hogy esetleg fertőző emberek közlekednek, nem betartva az egyéni magatartásszabályokat, akár a mintavételi helyre való eljutáskor és esetleg fertőznek. Az állampolgárok mentesülnek az – akár kétszeri – engedélyezési eljárás és általános illetékfizetési kötelezettség alól, a hatóság és a kijelölt laboratóriumok pedig mentesülnek az egy személy esetében akár többször hatósági beavatkozás kényszerétől. A járványügyi megfigyelés szabályai betartásának ellenőrzése is hatékonyabbá válhat azáltal, hogy az érintettek nem hagyhatják el a kijelölt helyet” – áll az új eljárásrend indoklásában.
A változások az operatív törzs keddi tájékoztatóján is szóba kerültek. Müller Cecília országos tiszti főorvos azt mondta, hogy az eljárásrend alapvetően régi-új, számos rendelkezés már a júniusban kiadottban is így szerepelt. A lényeg, hogy egy olyan összefoglaló eljárásrend született, amiben valamennyi kérdés szerepel, minden tudás összpontosul benne. Lényegi változtatást tulajdonképpen nem tartalmaz szerinte. A háziorvos továbbra is kérheti minden korlátozás nélkül a PCR-vizsgálatot, az egyetlen lényeges változás, hogy 10 napra csökkent a hatósági házi karantén ideje – mondta Müller Cecília. Hozzátette: igazából ez egy komplett összefoglaló, „azt gondolom, akiknek ezt kiadtuk, ők tudják, hogy mi a dolguk”.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]
