Nem könnyű elkezdenie beszédét, nagyon vegyesek az érzései – mondta az RTL.hu tudósítása szerint Karsai Dániel az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az alkotmányjogász azért fordult a strasbourgi testülethez, hogy elismertesse az ő és hozzá hasonló betegségben szenvedők eutanáziához való jogát. A tárgyalás első napja hétfőn volt, ekkor szakértőket hallgattak meg, kedden pedig a nyilvános tárgyalást tartották.
Az ALS-szel (amiotrófiás laterákszklerózis) küzdő Karsai kifejtette, megtisztelő számára itt lenni, és részt venni a párbeszédben az egyik legalapvetőbb emberi jogi ügyről. Ez az ügy viszont a saját életéről, illetve méltóságteljes haláláról szól. Az alkotmányjogász elmondta: volt egy álma. A nyolcvanadik születésnapját ünnepelték, minden családtagja és barátja elment hozzá, focimeccset néztek és bort ittak. Politikáról, fociról és az élet más dolgairól beszélgettek. A szívmelengető estét követően lefeküdt, álmában pedig békésen eltávozott, mosollyal az arcán. Viszont felébredt, és szembesülnie kellett a rideg valósággal: csak 46 éves, ALS-szel küzd, és ez mozgásképtelenséggel, másoktól való függéssel jár.
A Karsainak jogi képviseletet nyújtó Stánicz Péter arról beszélt: Magyarországon öt évre börtönbe is kerülhet, aki akár passzívan is segíti más eutanáziáját. Karsai úgy látja, a magyar szabályozás diszkriminatív, és megsértik az alapvető emberi jogait. A nemzetközi jogfejlődést is ezzel ellentétesnek tartja: öt ország teljesen, több másik pedig részlegesen engedélyezte az eutanáziát.
Az ügyben januárban újabb észrevételeket tehetnek, különösen a harmadik félként beavatkozók által elmondottakra, a szakértők véleményére és a tárgyaláson elhangzottakra. Döntés ezt követően születhet valamikor. Karsai azt mondta, Hollandiában például ténylegesen működik ez a jogintézmény, és megoldja szerinte sok ember szenvedését. Úgy látja, a kormány sem tudott felhozni olyan botrányos ügyet, ami ez ellen szólna. A kormány egyébként korábban határidőre benyújtotta a strasbourgi bíróságnak az észrevételeit, ellenkérelemmel élve Karsaival szemben. A magyar kabinet többek között hivatkozott a Btk.-ra, kijelentve, hogy az összhangban van az emberi jogi egyezménnyel.
Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánjuk legalizálni – közleményben reagált az Igazságügyi Minisztérium
Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánjuk legalizálni – tudatta egy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyó per kapcsán az Igazságügyi Minisztérium (IM) kedden közleményben az MTI-vel. Hétfőn és kedden lezajlott a strasbourgi emberi jogi bíróságon a Karsai kontra Magyarország ügy szakértői meghallgatása és tárgyalása, melynek során az IM, mint a magyar állam képviselője ismertette jogi álláspontját. Eszerint „Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánjuk legalizálni. Határozott az álláspontunk, és elfogadhatatlannak tartunk minden olyan döntést, törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára” – áll a közleményben.
A kérelmező az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott kérelmében azt sérelmezi, hogy Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és a büntetőjogi szabályozás miatt külföldön sem veheti igénybe a legális eutanáziát. A kérelmet a bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja. Az eutanázia tekintetében a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, a kérdéskör szabályozása az Európa Tanács tagállamainak hatáskörébe tartozik, ahol jelen állás szerint a tagállamok döntő többsége – köztük Magyarország is – elutasítja annak legalizálását.
A magyar kormány a bírósági eljárásban azt az álláspontot képviseli, hogy az alaptörvény II. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikke is biztosítja az élethez való jogot. Ezzel szemben sem az alaptörvény, sem a nemzetközi jog előírásai, így az egyezmény sem biztosítják a halálhoz való jogot. „A méltóság kiteljesedése és annak megtartása nem politikai vagy világnézeti kérdés, hanem alapjog. A mi álláspontunk, hogy nem kerekedhet felül az élet szentségén. Az élet védelme elsődleges a keresztény kultúrában, így Magyarországon is. Az életről történő lemondás, az eutanázia számtalan visszaélésre is lehetőséget ad. Az emberi élet szent és sérthetetlen, mely értékrendünket az Alaptörvényünk is tükrözi. Álláspontunk határozott: senki, semmilyen indokból nem veheti el más életét” – hangsúlyozza az MTI által idézett közlemény.
– A magyar jog kifejezetten védi az emberi életet, és megakadályozza azt, hogy mások elősegítsék a korai halált. A magyar társadalom nem bátorítja a betegeket a halál keresésére, éppen ellenkezőleg: gondoskodik róluk, és mindent megtesz azért, hogy segítse és támogassa az arra rászorulókat – közölte az IM.
