A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország elemzésükben már a törvények megszületésének körülményeit is kétségesnek ítélik, hiszen a kormánynak az Európai Uniónak tett ígérete ellenére nem előzte meg a törvénycsomag elkészítését társadalmi, szakmai egyeztetés.
Közös elemzésben értékelte a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a
Transparency International Magyarország azon törvényeket, melyeket az elmúlt
napokban fogadott el a kormánytöbbség a Parlamentben – erről a Magyar Hanghoz is eljuttatott közleményükben számoltak be. Mint írták, a civilek a korábbi közös
álláspontjuk nyomán most is sajnálatosnak tartják, hogy a törvények megalkotását és
elfogadását a kormány vállalásai ellenére semmilyen társadalmi, szakmai konzultáció
nem előzte meg.
Ezzel együtt úgy vélik, a törvénycsomag az elmúlt tizenkét év „legjelentősebb, hovatovább egyetlen komolyan vehető korrupció ellenes törvényhozási akciósorozatát jelentik a kormány részéről.” Kiemelik azonban azt is, hogy nem önkéntes törvényalkotásról van szó, hanem arra az Európai Bizottság nyomásának hatására került sor, „mert az Európai Unió a további támogatásokat immár jogállami feltételrendszerhez köti”.
Az elemzés előrelépésként értékeli az Integritás Hatóságnak azt a jogosítványát, amely szerint felfüggeszthet közbeszerzési eljárásokat, illetve azt is, hogy úgynevezett mulasztási pereket indíthat a feladataik ellátásában nem jeleskedő állami hivatalok ellen. Nem tudni azonban, „hogy az Integritás Hatóság valóban független lesz-e; a vezetői kinevezések néhány héten belül lesznek csak nyilvánosak. De még ha az Integritás Hatóság független is lesz, a többi állami szerv élére kinevezett politikai potentátok ettől még a helyükön maradnak, és aligha mennek majd szembe a NER érdekeivel – így Magyarország esetében továbbra is foglyul ejtett államról beszélhetünk.” Hiányosság az is, hogy az Integritás Hatóság csak kérheti, de nem kötelezheti az állami szerveket arra, hogy ellássák az egyébként törvényileg előírt feladataikat.
Az elemzés szerint az is fontos fejlemény, hogy a jövőben már nem lesz abszolút monopóliuma az ügyészségnek arra, hogy vádat emeljen korrupciós ügyekben. De még előremutatóbb lett volna, ha nemcsak magán- és jogi személyek, továbbá civil szervezetek, de az új Integritás Hatóság is közvetlenül a bírósághoz fordulhatna abban az esetben, amennyiben az ügyészség nem indít eljárást vagy megszünteti a nyomozást.
A három civil szervezet meglátásaikat angol nyelven is részletesen összefoglalták „bízva abban, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalások nyomán lehetőség nyílik a törvények szükséges módosítására”.
