Bár tavaly június eleje óta – az ezzel kapcsolatos jogszabály megjelenése óta – ismert, hogy 2021 januárjától minden online pénztárgépet üzemeltető vállalkozásnak, szolgáltatónak (például kereskedőnek, étteremnek, szállodának) kötelező lesz biztosítani az elektronikus fizetési lehetőséget, jelenleg mégis találni olyan üzleteket, ahol erre nincs lehetőség.
Ennek kapcsán Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Magyar Hangnak elmondta, az országos láncoknál, illetve a nagyobb kereskedőknél már régóta megvan a lehetőség arra, hogy akár bankkártyával, akár mobiltelefonnal fizessen a vásárló. Inkább a kisebb cégek esetében akadhatnak gondok a készpénzmentes fizetés biztosításával. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az elektronikus fizetés nem feltétlenül igényel POS-terminált, amely a bankkártyás fizetéshez elengedhetetlen. Létezik ugyanis az azonnali fizetés lehetősége.
Ennek a módszernek a lényege, hogy a bank a számlatulajdonos kérésére a bankszámlaszámhoz rendelheti az ügyfél által megadott e-mail címet, telefonszámot, vagy egyéb egyedi azonosítót, és arra is küldheti a vásárló a megvásárolt áru értékét. Vagyis ez esetben semmiféle extra eszközre nincs szüksége a vállalkozónak a fizetés lebonyolítására. Ugyanakkor ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a kereskedőnek visszaigazolásra van szüksége az összeg megérkezéséről. Kérésére erről a bank sms-ben, vagy a telefonjára érkező push üzenetben küld tájékoztatást néhány másodpercen belül.
Kérdésünkre Vámos György elmondta, arról nincs pontos statisztika, hány olyan online pénztárgépet működtető vállalkozás van, ahol még nem elérhető az elektronikus fizetés. (Ugyanakkor a Portfolió szerint tavaly novemberben kormányzati szereplők szájából elhangzott már olyan becslés, hogy mintegy 40-60 ezer piaci szereplőnél nem érhető még el az elektronikus fizetési lehetőség.) Az MNB ugyan negyedévente jelentet meg statisztikát a bankkártya-elfogadóhelyekről, de arról nincs hivatalos adat, hogy az azonnali fizetés lehetőségét hány egységben biztosítják. Ez utóbbit az online pénztárgépet üzemeltető vállalkozásoktól származó adatok alapján a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tudja majd megmondani.
Felvetésünkre, hogy a kisebb vállalkozások azért ódzkodnak a POS-terminál használatától, mert az extra magas költséget jelent, és a pénzhez is csak később jutnak hozzá, Vámos György elmondta, valóban így van. A bankok ugyanis a forgalom függvényében határozzák meg jutalékukat. Ez egy nagy forgalmat lebonyolító kereskedő esetében jellemzően egy százalék alatt van. Ezzel szemben a kisforgalmú vállalkozásoknál 2-4 százalék között alakult, bár az utóbbi időben valamiféle csökkenés érzékelhető. Ugyanakkor az is igaz, hogy a pénzkezelésnek is van költsége a kereskedőnél, hiszen azzal a pénztárosnak, a boltvezetőnek vagy valaki másnak időt kell tölteni, azaz a munkaerőköltség erre is rávetítődik.
Ugyanakkor nemcsak a vállalkozásokon múlik a telepítés: információink szerint akad olyan város, ahol több ezren várnap a terminálra, amelyet még tavaly ősszel igényeltek. A legutóbbi hírek szerint most ígéretet kaptak arra, hogy két héten belül megkapják az eszközöket.
A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a vásárlók egy része is fenntartásokkal kezeli a bankkártyás fizetést, tehát nem csupán a szolgáltatóhelyeken múlik, hogy nálunk még mindig magas a készpénzforgalom. A kormányzati cél vagyis a készpénzforgalom visszaszorítása egyébként szerinte érthető, hiszen nemzetgazdasági szinten a bankkártyás fizetés olcsóbb mint a készpénzhasználat, mert a készpénz kezelése is költséget jelent.
De bárhogy is számolunk, akár készpénzkezelési költséggel, akár POS-használat után fizetendő jutalékkal, egy biztos, akármelyikről is legyen szó, az ugyanúgy költséget jelent a kereskedő számára, mint a közüzemi, szállítási vagy más egyéb költségek. Ergo azt megfizettetik a vásárlóval.
