Márciusban a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, ami kilenc százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a bruttó és a nettó átlagkereset is 9,1 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, 384 200, illetve 255 500 forintra. A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak első negyedévi, 4,3 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg. A márciusi rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számított) bruttó átlagkereset 366 100 forintra becsülhető, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
35 százalékkal nőtt az államtitkárok bére
Az emelést a képviselőkkel ellentétben már év elején érvényesítettek a fizetésekben.
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 400 forint volt, 8,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 300 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül 272 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 700 forint volt, 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével ennél nagyobb mértékben is emelkedett.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ezek az adatok a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél dolgozó teljes munkaidős alkalmazottakra vonatkoznak. Márpedig a koronavírus-járvány időszakában számos munkavállalónak csökkentették a fizetését vagy elküldték fizetés nélküli szabadságra. Így nem igazán kapunk valós képet arról, hogyan is alakultak a keresetek.
A koronavírus-járvány kirobbanása óta áprilisig több mint 100 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, miközben 110-120 ezren váltak munkanélkülivé.
