– Felismertük, hogy a második világháború utáni európai gazdasági csodák (Bajorország, Baden-Württemberg, Franciaország, Észak-Itália, Ausztria, Svájc, a skandináv országok, Katalónia) példái már nem adnak útmutatót a régió felzárkózásához. Ennek oka, hogy – néhány kivételtől eltekintve – ezek a sikeres térségek sem tudnak már lépést tartani az USA és Kelet-Ázsia eredményeivel – írta Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzeten megjelent írásában. Ugyanakkor megjegyezte, itt van példaként Csehország, amelyet „már egyszer megtaláltunk, de később szem elől tévesztettünk”.
– A 2010-es győztes hazai gazdasági program középpontjában az egymillió új munkahely megteremtésének célja állt. Ezt a célt akkor a cseh gazdaság közel 1,2 millió fővel nagyobb foglalkoztatási szintje alapján tűztük ki – fogalmazott. Matolcsy György szerint Magyarországgal szemben jelentős előnyre tett szert Csehország, a kedvezőbb örökség miatt. Ezek felsorolta a legfontosabbakat, többek közt azt, hogy a „rendszerváltozást szóban sokkterápiával, a gyakorlatban fokozatos átmenettel hajtották végre”, vagy hogy az innovációs ráfordítások magasabbak a magyarnál és lényegesen magasabb a vállalatok digitalizáltsága. Ezek az örökölt előnyök a cseh modell kiszámíthatóbb, fokozatos, a korábbi értékeket megőrző, a sokkokat elkerülő működéséből erednek.
Mint írta, elmúlt harminc évben – döntően a 2010 utáni pozitív fordulatok eredményeképpen – a nagy ciklusokat mutató, óriási veszteségekkel működő magyar modell az 1990. évi EU-átlag 51 százalékáról 74 százalékra jött fel. Közben a cseh modell az EU-átlag 81 százalékáról 94,1 százalékra lépett előre. Az elmúlt három évtizedben mi 23 százalékkal, a csehek 13 százalékkal közeledtek az EU–27-ek átlagához (eközben a lengyelek 34 százalékkal).
