A három évvel ezelőtti felméréshez képest valamelyest javultak ugyan a magyar diákok eredményei, de a 2015-os teszt történelmi mélypontja után ez még mindig messze van az átlagtól, és nagyon messze a 2009-es szinttől. Tíz év alatt csaknem húsz pontot zuhant a szövegértési feladatok eredménye, és jelentősen nőtt a kifejezetten gyengén teljesítők aránya. A kedden publikált 2018-as PISA-teszt tanulsága szerint az oktatási rendszer átalakítása egyelőre csak negatív értelemben érezteti hatását.
A PISA-teszttel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és partner országaik 15 éves diákjainak képességét mérik fel. A 2018-as vizsgálatban 79 ország 600 ezer tanulója töltötte ki a feladatlapot, amellyel a kutatók a szövegértést, a matematikai és természettudományos tudást igyekeztek felmérni. Mivel minden oktatási rendszer más ütemben halad az anyaggal, a teszt nem a tárgyi tudást méri fel, hanem azt, hogy miként hasznosítják a tanulók mindazt, amit az iskolában elsajátítottak.
Bukott oktatáspolitika | Magyar HangAz OECD-országok közül „összetettben” Észtország végzett az élen, diákjaik mindhárom területen magasan az átlag fölött végeztek, és csupán matematika terén szorultak a második helyre, Japán mögé. Az élbolyban Kanada, Finnország, Dél-Korea, Írország, Japán, Lengyelország, és Svédország található. Ha a partner országok eredményét is belevesszük, akkor Kína végzett az abszolút első helyen, esetenként 100 ponttal az átlagos eredmény fölött – igaz ott a négy legfejlettebb régió diákjai vettek részt kizárólag a felmérésben –, a világ legnépesebb országát Szingapúr követi, majd Makaó, Hongkong és Tajvan következik.
Összehasonlításként, amíg a kínai diákok olvasásból 555, matematikából 591, természettudományból pedig 590 pontot szereztek, az észtek ugyanígy sorrendben 523, 523 és 530 pontot, az OECD-átlag pedig 487, 489 és 489 – a magyar eredmények 476, 481 és 481. Ezekkel az eredményekkel a régióban is a mezőny utolsó feléhez tartozunk, csupán Ukrajnát, Szerbiát és Romániát előztük meg.
PISA-tesztek háromévente készülnek, Magyarország már az első, 2000-es felmérésen is részt vett (amikor még kizárólag a szövegértést vizsgálták). Az eredmények az OECD-átlag környékén stagnáltak, a természettudományos kivételével, amelyben kiugróan jól teljesítettek a diákok a 2006-os felmérésen. 2009 után azonban látványosan zuhanni kezdtek a pontszámok, a három évvel ezelőtti felmérésen természettudományból már csaknem 30 ponttal szereztek kevesebbet a magyar 15 évesek, mint 2009-ben.
A minőségi oktatáshoz elengedhetetlen a tanárok erkölcsi és anyagi megbecsülése | Magyar HangA minimális javulás ellenére aggasztó adat, hogy a felmérés készítői szerint jelentősen megnőtt a kifejezetten gyengén teljesítő diákok aránya Magyarországon, a teszten résztvevők negyede kapott ilyen besorolást.
A kormány két éve a PISA-tesztek kapcsán közleményben hangsúlyozta, „az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg”. Hozzátették, a háromévenkénti mérést, amely kevesebb mint 6000 tanuló egyszeri teljesítményén alapul és kizárólag a 15-16 éves korosztályt méri, nem lehet önmagában meghatározónak mondani. Más tesztekre hivatkozva hangsúlyozták, a magyar diákok eltérő módszerek alapján végzett vizsgálatokon sokkal jobban teljesítettek, mint a PISA-n. „A magyar oktatási rendszer átalakítása tehát pozitív folyamatokat indított el és bízunk benne, hogy ez az olyan jellegű teljesítmény mérésekben is megjelenik”, mint a PISA – írták akkor.
A néhány pontos javulást mindezek után akár még az átalakítás eredményének is tekinthetnénk, de ahogy a kormány is hangsúlyozta, a PISA önmagában nem mondható meghatározónak.
