Az iskolaigazgatói pályázatok elbírálásakor a tankerület fő szempontja a megbízhatóság, vagyis az, hogy az intézményvezető a Klebelsberg Központot képviselje a tantestületben ahelyett, hogy a tanárok érdekeit képviselné, adott esetben a tankerületi központtal szemben is. A tankerületek épp ezért hagyják figyelmen kívül a tantestületek, a szülők és diákok véleményét, ha az nem találkozik saját céljaikkal – fejtette ki lapunk megkeresésére a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője.
Nagy Erzsébetet azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy az elmúlt napokban számos, a tantestület és a szülők által is támogatott iskolaigazgató újabb megbízás érdekében benyújtott pályázatát utasította el a Belügyminisztérium. Ez történt a csepeli Herman Ottó Általános Iskolában, a jánoshidai Petőfi Sándor Általános Iskolában, a kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnáziumban, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnáziumban, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban, a bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában és a Budapest XV. kerületi Kontyfa Általános Iskola és Gimnáziumban is. A Belügyminisztérium azzal reagált: hiába a megmozdulások, a döntéseket nem lehet megváltoztatni, azokat „kizárólag szakmai szempontok” alapján hozták meg. 337 esetben döntöttek pályázatok elfogadásáról, új pályázat kiírására pedig 47 esetben van szükség.
Nagy Erzsébet szerint az igazgatók fenntartó felé való lojalitása azért lett minden korábbinál és az érintettek igényeinél is fontosabb, mert uniós nyomásra olyan teljesítményértékelési rendszer lép életbe, amelyben az intézményvezetőknek döntő szavuk van. Emlékeztetett, a kormány eredeti szándéka az volt, hogy az adott tantestületeket az egyéni teljesítmények alapján három csoportra, a legjobbakra (25 százalék) a közepes teljesítményt nyújtókra (50 százalék) és az átlagon aluliakra (25 százalék) osztják és csak a legjobbak kapnának plusz pénzt. Ezzel az elképzeléssel szemben végül EU-s nyomásra olyan motivációs szisztéma lépett hatályba, amely szerint azoknak jár plusz pénz, akik a meghatározott kritériumokat – nem kis részt az igazgatói értékeléssel együtt – 80-100 százalékban teljesítik. Vagyis akár arra is van esély, hogy pusztán teljesítményalapon akár egy egész tantestület is jogosult lehetne plusz bérre. Ennek ugyanakkor – mutatott rá Nagy Erzsébet – gátat szabhat egy olyan igazgató, aki a tankerület anyagi szempontjait szem előtt tartva értékeli beosztottjait.
– A pedagógus kollégák jelzései alapján úgy tudjuk, egyes iskolaigazgatóknak már jelezte a tankerület, hogy csak néhány tantestületi tag elismerésére lesz keret – mondja a PDSZ ügyvivője. – Egyelőre azt sem tudni, mennyi jut a teljesítményarányos bérezésre, Maruzsa Zoltán államtitkár korábban azt mondta, szeptemberben lesznek konkrétumok – tette hozzá Nagy Erzsébet.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tankerület a legtöbbször nem indokolja az igazgatói pályázatokat elutasító döntését, ám amikor ezt mégis megteszi, az is csak arról árulkodik, hogy valójában nincs valós, alátámasztható szakmai indok az iskolavezetők elmozdítására, más ok ugyanakkor felsejlik a háttérben. Erre példaként említette a székesfehérvári Vasvári gimnázium igazgatója pályázatának elutasítását. Ez az az intézmény, amelynek pedagógusai beperelték a tankerületet a kifizetetlen túlórapénzek miatt és amelynek ügyéről a Népszava is beszámolt még június elején. A Székesfehérvári Tankerületi Központ erre a cikkre reagálva közleményt adott ki, amelyben kifejtette: „sem az intézmény igazgatója, sem a pedagógusok nem tettek eleget kötelezettségüknek, nem jelezték a fenntartó felé, hogy bármilyen túlmunkával kapcsolatos követelésük lenne. A pedagógusok az illetményüket minden alkalommal a jogszabályoknak megfelelően megkapták, egyetlen egyszer nem éltek semmiféle észrevétellel az elszámolások kapcsán.”
A PDSZ ügyvivője ezzel kapcsolatban kifejtette, a Klebelsberg Központ egyik illetékese egy informális egyeztetésen elismerte, hogy ez az ügy volt az oka annak, hogy az iskolaigazgatót az első adandó alkalommal elmozdítsák. – A Székesfehérvári Tankerületi Központ nyilatkozata jól példázza a fenntartó gondolkodását és a jogszabályokhoz való hűségét, hiszen az iskolaigazgatónak és a pedagógusoknak nincs előzetes tájékoztatási kötelezettségük, ha jogos járandóságukat szeretnék behajtani. Egyrészt a tankerületi központ a KRÉTA rendszerben pontosan látja, mely pedagógusok mennyit túlóráztak, így tudhatja, mennyi pénz járna nekik. Másrészt pedig a tankerülettel való levelezés nem befolyásolja a hároméves elévülési időt, egy kereset beadása viszont igen, tehát a fehérvári pedagógusok által indított per észszerű és arányos lépés volt – szögezte le Nagy Erzsébet.
