Gyakorlatilag minden fa szimbiotikus kapcsolatokat alakít ki különböző gombafajokkal a talajban (jellemzően egyszerre). Az együttműködésükből létrejött struktúrát mikorrhizának nevezzük, és e kooperáció mindkét félnek előnyös. A gomba a talajt behálózó fonalai révén segíti a fa tápanyagfelvételét, míg a fa szerves táplálékkal látja el a gombát. E szimbiózis a fák számára szinte létfontosságú: ha nem képesek kapcsolatba lépni a gombákkal, akkor sokkal lassabban nőnek, lassul az anyagcseréjük, és el is pusztulhatnak.
Márpedig rendkívül előnyös lenne az egész bolygó számára, ha gyorsan növő fákkal népesítenénk be a lehető legtöbb területet, hiszen ezek nemcsak a talajt védik az erózió csökkentése révén, de a fotoszintézis segítségével szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, majd a szenet saját anyagaikban, illetve a talajban raktározzák el. Csakhogy számos élőhelyen kimerült a talaj mikrobaközössége, és lecsökkent benne a mikorrhizaképző gombák mennyisége is, ami a fák életképességét és növekedési sebességét is rontja.
Az erdészeti kutatók már régóta kísérleteznek azzal, hogy hogyan lehetne beoltani (megfertőzni) a magoncokat gombákkal mesterségesen, hogy ezzel segítsék elő a növekedésüket. Az eddigi kísérletek, amelyeket jellemzően egy-egy gombafajjal végeztek, nem hozták az elvárt eredményt. Ezen próbál segíteni az amerikai Funga startup cég, amely már több millió magoncot oltott be teljes talajmintákkal (és bennük rengeteg különféle gomba sejtjeivel), amitől azt várják, hogy a korábbiaknál hatékonyabban lehet velük mikorrhizát képezni.
Minthogy cégről van szó, mindezt profitorientált megfontolásból teszik. Az így ültetett, és a remények szerint gyorsabban növő (és több szén-dioxidot megkötő) erdők után szénelnyelési krediteket kapnak, amelyeket aztán nettó kibocsátó cégeknek fognak árusítani, hogy azok a fák elnyelésével ellensúlyozzák saját környzetszennyezésüket, és „szénsemlegesként” reklámozhassák magukat. A Funga tavaly február óta már több mint egymillió keletisárgafenyő-magoncot ültetett el az Egyesült Államok délkeleti részén. Az első eredményeik szerint a gombákkal beoltott egyedek 30-60 százalékkal gyorsabban nőnek, mint a kontrollmagoncok.
A cég a következő években újabb több millió beoltott fát fog ültetni, bár nem minden szakember van meggyőződve a megközelítés helytállóságáról. A Funga rendszerint arról az élőhelyről veszi a beoltáshoz használt talajmintákat, ahová a fákat aztán kiültetik. Emiatt több kutató nem érti (pontosabban nem látja bizonyítottnak az értelmét), hogy miért kell előzetesen laborban megfertőzni a kis fákat. „Semmi bizonyíték nem támasztja alá, hogy manipullálnunk kellene az erdei ökoszisztémákat” – nyilatkozta a New Scientistnek Miranda Hart, a Brit-columbiai Egyetem ökológusa. Emellett, ha már több milliós léptékben fogják oltani a fákat, ahhoz rengeteg talaj fog kelleni, így felmerülhet annak veszélye is, hogy a hatalmas mennyiségű föld elszállításával kimerül a természetes élőhely talajmikroba-közössége.
