Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes „szürreálisnak” nevezte, hogy miközben zajlik a per a főváros és a Magyar Államkincstár között a szolidaritási hozzájárulásról, és kedden tárgyalást is tartanak, az Államkincstár az eljárás befejezésére hivatkozva vont le a Budapest számlájáról 5,6 milliárd forintot. A főváros és az államkincstár között azért van jogvita, mert a másodfokú eljárás valóban lezárult - csakhogy azzal, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot kötelezte az eljárás lefolytatására.
Ismét tárgyalást tart a Fővárosi Törvényszék kedden a főváros keresetére indult eljárásban – Budapest önkormányzata azért nyújtott be keresetet még 2023 nyarán, mert sérelmezi az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás mértékét. Ezt azok a települések fizetik be az államkasszába, amelyek magasabb adóbevételekkel rendelkeznek, az alacsonyabb adóbevételekkel rendelkező települések javára.
Mint Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Magyar Hangnak ismét elmondta: a főváros a hozzájárulás mértékét vitatja, az ugyanis több település esetében átlépi azt az összeget, amelyet az állam az önkormányzatnak kötelező feladatai teljesítésre biztosít, vagyis az érintett önkormányzatok, köztük a főváros is, nettó befizetővé válnak. Ezért nyújtott be a főváros keresetet, amelyet a Fővárosi Törvényszék eljárásjogi okokra hivatkozva nem vizsgált érdemben. A főváros az ítélőtáblához fellebbezett, amely szeptemberben helyt adott a főváros azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmének is, és megtiltotta az államkincstárnak, hogy az eljárás befejezéséig beszedési megbízást nyújtson be Budapest Főváros Önkormányzatával szemben, vagyis a bírósági eljárás végéig elvileg nem vonhatták volna le Budapest számlájáról a szolidaritási hozzájárulás esedékes részleteit. A Magyar Állam Kincstár (MÁK) két hónapon át nem is emelte le a szolidaritási adót a főváros számlájáról. Ám nemrég, novemberben ezt mégis inkasszózták 5,6 milliárd forint értékben, vagyis két hónapra visszamenőleg, sőt, már be is nyújtották újabb követelésüket 3,87 milliárd forintról.
„Nem stabil” álláspont
Arról azonban vita van a főváros és az államkincstár között, hogy mi tekinthető az eljárás befejezésének – a másodfokú bíróság ugyanis egy végzéssel lezárta a másodfokú eljárást – ugyanakkor visszautalta az ügyet első fokra: október közepén úgy határozott, hogy az első fokon eljáró törvényszéknek le kell folytatnia az eljárást. Az államkincstár viszont ezt úgy értelmezte, hogy mivel a másodfokú eljárás az októberben hozott végzéssel lezárult, a jogvédelem is megszűnt. Első fokon viszont ismét folyik ugyanaz az eljárás. Kiss Ambrus szürreálisnak nevezte, hogy miközben kedden tárgyalás is lesz ugyanebben az ügyben, a főváros ugyanazon keresete alapján, az azonnali jogvédelem az államkincstár szerint mégsem vonatkozik az eljárás további részére. Kiss Ambrus szerint az, hogy az Államkincstár csak most folyamodott inkasszóhoz, azt mutatja, hogy hogy „nem stabil az álláspontja”, hiszen szerinte ez alapján az érvelés alapján ezt már korábban is megtehették volna. Az Államkincstár közleményében az áll: az október 17-én nekik kézbesített másodfokú eljárást lezáró döntés alapján vonták le a főváros számlájáról a szolidaritási hozzájárulást novemberben. – Az eljárás akkor ér véget, amikor olyan ítélet születik, amely eldönti a kérdést – ismertette a főváros álláspontját Kiss Ambrus.
Ennyi pénzből többször is felújítható a Lánchíd
A főváros ismeretlen tettes ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tett, és ha kedden nem születik ítélet az ügyben, akkor vizsgálni fogják, hogy milyen jogi lehetőségük lehet ezen kívül az államkincstár lépésével szemben. Az eljárástól azt remélik, hogy a bíróság kimondja: nem lehet több pénzt beszedni egy önkormányzattól szolidaritási hozzájárulás címen, mint amit az összes kötelező feladatára az államtól kap. – Nincs rendben, hogy nettó befizetők vagyunk – mondta Kiss, hozzátéve, hogy összesen négy önkormányzat jár ebben a cipőben, a fővároson kívül Budaörs, Százhalombatta és Tiszaújváros.
Emlékeztetett arra is: Tarlós István főpolgármesterségének utolsó évében 5 milliárd forint volt a szolidaritási hozzájárulás mértéke, míg jövőre 75,5 milliárd forint lesz, amennyiben a főváros nem nyeri meg a pert. – Ebből az összegből kétszer fel lehetne újítani a Lánchidat, és harmadszor is neki lehetne állni – érzékeltette a főpolgármester-helyettes.
