Miskolcon szenved az egyetemi demokrácia

Miskolcon szenved az egyetemi demokrácia

Fotó: Miskolci Egyetem

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A nagypolitikiában látott trükkök, kiskapuk és sorozatos szabálytalanságok áldozatává váltak a miskolci Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói, miután súlyos hatalmi harcok mentek végbe a hallgatói önkormányzatban.

Büszkén hirdeti „értelmiségformáló hatását” a Miskolci Egyetem jogi kara, mely eszme mellett az intézmény alapításakor – az abban nagy szerepet vállaló – Mádl Ferenc is hitet tett. Kétségbe vonhatatlan, hogy a jól képzett, etikus jogászok a demokrácia minőségére komoly hatással vannak, későbbi munkájukat meghatározza az igazság, a törvényesség és az egyenlőség biztosítása. Mindezek fényében pedig a társadalom számára is fontos, hogy a hallgatók elsajátítsák ezeket az értékeket.

A Magyar Hanghoz eljutott információk szerint azonban az egyetemisták képviseletét ellátó hallgatói önkormányzat (HÖK) működését – noha a helyi demokrácia megtestesítése lenne feladata – aligha lehet demokratikusként jellemezni. Az Állam- és Jogtudományi Kar HÖK-elnöki pozícióját Marczis Gábor Donát nyerte el a tavasz során, az őt támogató huszonéves érdekkör által használt – politikai szatírába illő – eszközök hallatán pedig joggal csettinthetnének a hazai nagypolitika veteránjai is. A pozícióharcot az egész egyetemi hallgatói életet átszövő hatalmi ellentét is szította, ami a Marczist is támogató, nyáron távozó Miskolci Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (MEHÖK) vezetőjének, Kiss Máté köreinek „köszönhető”.

Az egyetem kari hallgatói önkormányzatai már 2017-ben egyre kritikusabban szemlélték Kiss Máté vezetési gyakorlatát, ez a konfliktus végül a Miskolci Egyetemi Napokat követően élesedett ki, mikor a kari HÖK-ök többsége elégedetlen volt a MEHÖK szervezői munkájával, a pénzek felhasználásával. A HÖK ugyanis nemcsak az ösztöndíjak és a szociális támogatások kiosztását, valamint az egyetemen belüli érdekképviseletet látja el, hanem súlyos tízmilliókkal gazdálkodhat a diákélet színesítésére. A kritikusok csoportját Alkoda Enes, a jogi kar akkori HÖK-elnöke fogta össze, akik Kiss Mátéék szerintük csalódást keltő vezetésének leváltását igyekeztek elérni a tavaszi tisztújításon – tudtuk meg az eseményekre rálátó diákoktól. A Kisshez lojális hallgatói képviselők azonban nagy számban voltak jelen az ÁJK HÖK-ben, és hogy a kritikusokat letörjék, sorozatosan bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Enessel szemben a tavaszi félév elején. Bár szabályos körülmények között egyszer sem ment át indítványuk, Alkoda Enes a támadásokat megunva március végén lemondott pozíciójáról, amelyet Kiss Máté elfogadott. A jogi kar HÖK-elnöki pozícióját maga Kiss foglalta el ügyvezető elnökként, amíg újat nem választanak a karon.

A megosztott ÁJK HÖK testületében azonban minimális többségben voltak a Kisshez húzó képviselők. A karon betöltetlen volt ekkor a negyed- és a harmadévesek egy-két képviselői mandátuma, ami felforgathatta volna az erőviszonyokat. Kiss többek között megsemmisítette a kari harmadéves képviselő-választás eredményét, tudomásunk szerint egy hiányosan leadott képviselő-testületi jegyzőkönyv miatt, noha a választás és a pályázati kiírás megfelelt a feltételeknek. Később rektori közbenjárásra sikerült két új képviselőt választaniuk.

Marczis Gábor Donát jól ismert hallgatói képviselője a jogi karnak, azonban a hallgatói elégedettség vele szemben jóval kisebb – tudtuk meg a kar hallgatóitól. A Kisshez lojális csoporthoz tartozó Marczissal szemben emiatt idén április 26-án az őt megválasztók több mint fele visszahívási indítványt nyújtott be a HÖK felé. Ezt az ügyvezető elnöki pozíciót birtokló Kiss Máténak kötelessége volt napirendre venni, az ülést május 3-ára jelölte ki, amelyen az új HÖK-elnök személyéről is döntöttek. A napirend szerint a képviselők először szavaztak volna Marczis visszahívásáról, és csak utána az új elnöki pozícióról, utóbbit befolyásolhatta volna Marczis mandátumának elvesztése, mert változhattak volna az erőviszonyok. A képviselők kis többséggel végül módosították a napirendet, Marczis Gábor Donát visszahívása az utolsó napirendi ponttá vált. A trükkös módosítás után Marczist választotta meg a kar új HÖK elnökének. A visszahívás így okafogyottá vált, a HÖK lényegében szembement a képviselőket megválasztó egyszerű hallgatók akaratával, akik meg akartak volna válni Marczistól.

Marczis azonban az időközi választás miatt csak júliusig tölthette volna be az elnöki posztot, ezért hogy stabilizálja pozícióját, rögtön az általa összehívott első ülésen módosíttatta a szervezet alapszabályát. Sikerrel át is vitték, eredményeként a kari HÖK-elnök a jövőben választás nélkül is meghosszabbíthatja mandátumát, amivel élt is Marczis, mandátuma 2019. június végén fog csak lejárni.

A nem épp hallgatóbarátnak tűnő eseményekkel kapcsolatban megkerestük a MEHÖK elnökét. Kiss Máté a tevékenységével kapcsolatban egyetlen kérdésre sem válaszolt, tájékoztatást csak későbbre ígért. A nem részletezett álláspontja szerint „tények töredékére vonatkoznak kérdéseink”, a fentebbi állításokat nem cáfolta. Kiss válaszában hozzátette, hogy az egyetem vezetését is tájékoztatták a jogi karon történtektől. Lapunk megkereste a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, Gulyás Tibor elnök annyit közölt, hogy eljutott hozzájuk a miskolci joghallgatók segítségkérése, egyelőre tájékozódnak a történtekről. Hozzátette, hogy HÖOK-nak nincs lehetősége szankcionálni semelyik egyetem hallgatói önkormányzatát.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.