Kerülőúton, a jövő évi költségvetési törvényt módosítva próbálja megszerezni a képalkotó vizsgálatok és a kórházi patikák piacát a kormány – vette észre kedden a Népszava. A lap szerint az utolsó pillanatban beadott módosító javaslatokat az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága meg sem vitathatta, azaz ezen politikai döntések szakmai kontrollja ezúttal is elmaradt.
A legfontosabb változást az jelentené, hogy a kormányzati tervek szerint jövő év novemberétől csak az állam végezhet közfinanszírozott képalkotó, CT- és MR-vizsgálatokat.
A miniszter mondja meg, mennyire fájt
Azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek ezen a területen még részt vesznek a közellátásban, addigra megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott finanszírozásuk, a kórházakkal kötött szerződéseiket pedig fel kell mondaniuk. Az érintett cégek ugyan kártalanítást is kapnak a felbontott megállapodások miatt, ám ennek összegét belügyminiszteri rendelet határozná meg, és nem az eredeti szerződés értéke. Ráadásul, az ellátásból távozó szolgáltatók felajánlhatják gépeiket megvételre az államnak.
Míg a képalkotói szegmenst beszippantaná, a kórházi gyógyszertárakat kiszervezné a kormány; az egyik módosítás alapján ugyanis az állam közbeszerzési eljárás keretében megpályáztatja a mintegy 107 kórházi patika működtetését –írta a napilap.
A friss fejleményekkel kapcsolatban Rékassy Balázs egészségügyi közgazdászt kérdeztük, aki riasztó jövőképet vázolt az eddig megismert kormányzati tervek alapján. Mint mondta, rövid távon akár összeomlást is hozhat, ha az állam csak úgy átveszi a magánszolgáltatók által eddig jól végzett vizsgálatokat. Az ellátásban nem csak a géppark számít, hanem a szakképzett munkaerő is, amiben az állami egészségügy már most hiányt lát. Nincs elég radiológus, radiológus asszisztens a rendszerben – mondta a Magyar Hangnak Rékassy .
Ha nincs profit, nincs motiváció sem
Arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi hibrid egészségügyi rendszerben részben az állam által fizetett, szerződött magánszolgáltatók végzik a CT és az MR-képalkotó vizsgálatok egyharmadát: az ország 120 CT-jéből 40 magánberuházás keretében, közfinanszírozott ellátást is nyújtva működik, a 104 MR-gép közül pedig közel 30 darab magántulajdonú, de ezek is részt vesznek az állami ellátás folyamatában.
A kórházakkal együttműködő piaci cégek nemcsak a NEAK-tól kapnak pénzt, de magánbetegeket is ellátnak. A profit miatt elemi érdekük, hogy minél több feladatot vállaljanak, és azt maximális hatékonysággal – ebben jól szervezett menedzsment, logisztikai stáb segíti őket.
Az einstanddal azonban a profit, mint motiváció megszűnik: helyette marad az amúgy is nehézkesen reagáló, több sebből vérző állami rendszer. A szakemberhiány és a két munkafolyamat közötti átállásból elkerülhetetlenül adódik majd a kórházi várólisták hosszabbodása, ami már így is életeket veszélyeztet, különösen az onkológiai betegek esetében.
Három út van, de mind sokba fog kerülni
A szakértő három utat tud elképzelni: az állam megveszi a gépeket a korábbi tulajdonostól, esetleg magát a céget is felvásárolja az eszközökkel együtt – vagy pedig új CT, MR-berendezéseket vesznek. Mindez óriási kiadásokkal járhat, ami csak hosszú távon térülhet meg. Már amennyiben valaha is kifizetődő lesz, hiszen egy kisebb sima CT, MR diagnosztikai központ kialakítása minimum félmilliárd forintba kerül a szakközgazdász szerint.
A törvénymódosítás mögött Rékassy Balázs magas szintű politikai döntést és nem racionális érveket lát. Itt is a túlzott központosítás a cél, mint a kormányzás minden más területén, ám a kisgömböc már akkorára nőtt, hogy a közeledő kipukkanást sem veszi észre. Ugyanez vezeti a kormányt szerinte, amikor a laborszolgálatókat, a jövőben pedig a szakrendelőket szeretnék államosítani, és a centrum kórházak alá betagozni.
Lapunk egy érintett céget, a négy fővárosi kórházban is CT, MR-gépeket üzemeltető Affidea Magyarországot is szerette volna megszólaltatni az témában, ám cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
