Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut, kiemelt cél a versenyképesség erősítése, a zöld és digitális átmenet megvalósítása, valamint az, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség gazdaságélénkítő programsorozata, a Country Ride első állomásán Veszprémben csütörtökön.
Az uniós források a tervek szerint érkeznek Magyarországra, 2023-ban 1,5 milliárd euró, 2024-ben 2 milliárd euró, 2025-ben pedig 2, 8 milliárd euró várható – közölte az MTI szerint a miniszter. (Közlése annak fényében különösen érdekes, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a minap arról beszélt, hogy hazánknak fel kell készülnie egy uniós források nélküli létre. Ráadásul egy korábbi előadásában Navracsics is elismerte, hogy Brüsszelből még nem utalják a pénz jó részét „különböző jogállamisági és egyéb problémák miatt”.) Úgy vélte, a Budapest központú területfejlesztési politika mára kimerítette tartalékait. Bár a felzárkózási folyamat a vidéki régiókban elindult, de nem egységes, vannak leszakadó régiók, a területi különbségek nőnek. Budapest az unió fejlettsége fölött áll, bár a főváros esetében szem előtt kell tartani, hogy annak Prágával, Pozsonnyal, Béccsel kell versenybe szállni – fogalmazott. Mint mondta, Budapest az egy főre jutó GDP alapján kimagaslik a többi régióhoz képest. A miniszter szerint a növekvő területi különbségeket a „területileg érzékeny területfejlesztés” hivatott orvosolni.
Navracsics Tibor szólt arról, hogy a Dunántúl fejlettségét tekintve magyar mércével mérve előnyös helyzetben van, de uniós összehasonlításban mégis stagnál. A borsodi régióban jelentős a lemaradás, az ehhez hasonló helyzetben lévő területeknek az adhat esélyt, hogy az uniós források kétharmada a felzárkóztatandó településekre érkezik, míg az Észak-dunántúli járásokat abban kell segíteni, hogy meg tudják őrizni a pozíciójukat. Elmondta, hogy Nyíregyházán és Debrecenben komoly beruházások történtek a közelmúltban, Pécsen és Szegeden a közeljövőben várható beruházás a zalaegerszegi fejlesztések pedig az elmúlt évek sikertörténetét jelentik. A miniszter szerint az 50 ezres lakosságszámú városmaggal rendelkező funkcionális várostérségeknek a jövőben nem csupán a várost, hanem az egész térséget érintő fejlesztéseket kell majd végrehajtaniuk.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a foglalkoztatáspolitika legfőbb kihívásai között említette a munkaerőhiányt és a társadalom elöregedését. Mint mondta, 2030-ra az aktív korú munkaerő létszáma 300 ezerrel lesz kevesebb Magyarországon, mint most és 2050-re 8 millió alá csökken a lakosságszám.
