Nem árulja el a rendőrség, hány orvost fenyegettek meg az ügyeleti szerződések miatt
Védőfelszerelést viselő orvosok vizitelnek a fővárosi Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított osztályán 2021. április 1-jén (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Több orvost is komoly fenyegetés ért, mióta folyamatban van az új ügyeleti rendszer bevezetése – erről az Országos Rendőr-főkapitányság számolt be még hetekkel ezelőtt. Közleményükből az is kiderült, hogy az fenyegetők ijesztő üzenetekkel próbálták rábírni az érintetteket az ügyeleti szerződések aláírására. A történtek miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálódott: erre a rendőrségi tájékoztatás szerint akkor van szükség, „ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, illetőleg a feljelentés elutasításáról megnyugtatóan nem lehet állást foglalni”.

Mint a Magyar Hang megtudta, az NNI azóta megindította a nyomozást is. A rendőrség kilenc nap után reagált kérdéseinkre, azt azonban így sem árulták el, hogy hány orvost ért fenyegetés és hogy az ilyen ügyeket összevontan, vagy külön-külön vizsgálták; éppen az eljárás érdekeire hivatkozva nem akartak adatokat szolgáltatni.

Koncepciós eljárások eszköze lehet-e a BM új orvosetikai kódexe?
Bodacz Péter

Koncepciós eljárások eszköze lehet-e a BM új orvosetikai kódexe?

A múlt héten elfogadott „lex MOK” szerint csütörtökig kell kihirdetnie az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak az orvosetikai eljárások alapjául szolgáló előírásokat. Kunetz Zsombor szerint ennyi idő alatt képtelenség összehozni a nulláról egy etikai kódexet.

A rendőrségnek is munkát adó ügy a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) csatájára vezethető vissza. A MOK kifogásolta, hogy az Orbán-kabinet a véleményük meghallgatása nélkül döntött az egészségügyi törvény orvosok, szakápolók tízezreit érintő átalakításáról. Az orvosszakmában általános nemtetszést váltott ki, hogy a kórházi dolgozók központilag átirányíthatók lesznek a megyei intézmények között, valamint az, hogy teljesítménybéres rendszert alakítanának ki az egészségügyben, ami alapján egy orvos, ápoló akár kevesebbet is kereshet korábbi bérénél.

A MOK ezért arra biztatta tagságát, ne írják alá a alapügyeleti ellátásról szóló szerződéseket, és ne végezzék el a korábban önkéntesen vállalt túlmunkákat sem. A kormány erre egész pályás letámadást indított a kamara ellen, majd törvénymódosítással érte el, hogy a MOK-tagság ne kötelező, csupán választható legyen. A témában írt cikkeinket ide kattintva olvashatják el.