Megszavazta a parlament szerdán délután az egészségügyi törvény módosítását: 136 képviselő támogatta, 56-an voksoltak ellene, míg 1 tartózkodás is volt. A jogszabály-tervezetet még november 16-án nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és annak több pontja is nagy port kavart szakmai körökben. Ennek ellenére a végszavazásra bocsátott javaslat csak néhány pontban módosult.
A döntés értelmében az önkormányzatoktól az államhoz kerül a védőnői szolgálat irányítása és központosítják a háziorvosi körzethatárok kijelölésének jogát. Gyökeresen átalakul az alapellátási ügyelet, az ellátás ezen szegmense a háziorvosoktól az Országos Mentőszolgálathoz kerül. További jelentős változás, hogy az eddig a kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központok keretein belül gondoskodnak a betegekről. Az ellátásért fizetni kell, ennek összegét a rászoruló jövedelmi helyzete alapján határozzák meg. Az egészségügyi ellátórendszert vármegyei szinten központosítják, a csúcsintézmények a megyei kórházak lesznek.
A legélesebb szakmai kritikákat a bérezés átalakításával, illetve az átvezényléssel kapcsolatos passzusok váltották ki. Az új szabályok szerint az egészségügyi dolgozók fizetése teljesítmény alapján eltérhet a bértáblától: az alapilletmény 20 százalékkal kevesebb, vagy 40 százalékkal több is lehet jövő nyártól. Az nem világos, hogy a minősítést ki, és mi alapján fogja elvégezni. Szintén nagy port kavart az a pont, amely szerint a kórházi dolgozók szabadon irányíthatók lesznek a megyei intézmények között, mindössze annyi megkötéssel, a hogy három óránál – kisgyermekesek esetében két óránál – nem lehet többet ingázni tömegközlekedéssel.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) előzetesen azt kifogásolta, hogy bár Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára többször jelezte, csak szakmai konszenzus birtokában terjesztenek bármit a parlament elé, az egészségügyi törvény tervezett változtatásairól mégis csak a sajtóból értesültek. A szervezet jelezte, több okból kifolyólag sem tudják támogatni a jogszabályt: jelentős kockázatokat látnak egyebek között az ellátásbiztonságot illetően, hiszen a döntést megalapozó hatástanulmányok nem ismertek, a módosításokat pedig erőltetett ütemben akarja keresztülvinni a kormány. Kitértek arra is, hogy meglátásuk szerint nem teszi vonzóbbá az egészségügyi pályát a napi három órás kényszerű ingázás, illetve a bérek csökkentésének a lehetősége, amellyel a kormány „semmisnek tekinti” a korábbi megállapodást. A MOK később jelezte azt is, felmérik, hogy a jogszabály általuk javasolt módosítások nélküli elfogadása esetén hány orvos helyezné letétbe túlmunka-szerződéseik felmondását, illetve hogy milyen egyéb módon tiltakozzanak a döntés ellen.
A képviselők szavaztak az Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényről is: a jegybankelnök fizetését a számvevőszék elnökének javadalmazásához igazítják, így 5-ről havi 6 millióra emelkedhet Matolcsy György bére. amennyiben a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét, akkor nyeresége 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Új elem az is, hogy a jegybank éves veszteségének kinullázására annak megállapítása után az eddigi 8 nap helyett öt év áll majd rendelkezésre. Arról, hogy e döntés nélkül milyen nehéz helyzetben lenne a jövő évi büdzsé, ITT írtunk.
A képviselők döntöttek továbbá a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról, a fogyasztóvédelem átalakításáról, arról, hogy a jövőben nem kell nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez, valamint – szintén uniós nyomásra – a képviselők és az állami vezetők vagyonnyilatkozati rendszeréről.
A parlament az egészségügyi törvény mellett – uniós nyomásra – döntött arról, hogy 10 napra bővülhet az apanapok száma, és bevezethetik a gyermek hároméves koráig igénybe vehető, 44 munkanapban meghatározott szülői szabadságot. Arról, hogy az apanapokat miként sikerül anyagi értelemben kiüresítenie a kormánynak, ITT írtunk részletesebben.
