Lezárult a 2022-es népszámlálás második, számlálóbiztosi szakasza. Akik az online adatszolgáltatási időszakban nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, és a számlálóbiztosok sem érték el őket, november 21. és 28. között, a települési jegyzőt felkeresve tölthetik ki a népszámlálási kérdőívet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
November 20-án, vagyis múlt vasárnap lezárult a 2022-es népszámlálás számlálóbiztosi szakasza. A mintegy 23 ezer számlálóbiztos országszerte ötmillió címet ellenőrzött, ezen belül 4,6 millió lakcímet, valamint további mintegy 400 ezer egyéb címet, például nyaralót, üres telket, valamint különféle intézmények címét. A számlálóbiztosok közel 1,5 millió címen írták össze a lakások jellemzőit, és 2,2 millió személyi kérdőívet töltöttek ki az adatszolgáltatók közreműködésével. Az internetes önkitöltési szakaszban rögzített 7 millió kérdőívvel együtt már 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe.
Kovács Marcell, a KSH népszámlálási projektvezetője korábban úgy fogalmazott, hogy a számlálóbiztosok voltak a népszámlálás végrehajtásának főszereplői, és büszkék arra a szakszerű és elhivatott munkára, amelyet az elmúlt egy hónapban végeztek. A háztartások jelentős része ugyanis a számlálóbiztosok segítségével vett részt az adatgyűjtésben. A projektvezető megköszönte a háztartások együttműködését is, a visszajelzések alapján a többség megértő volt a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat munkájuk elvégzésében. A válaszadás a népszámlálásról szóló törvény értelmében egyébként kötelező.
Azok, akik korábban, az online adatszolgáltatási időszakban nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, és a számlálóbiztosoknak sem sikerült elérniük őket a november 20-án zárult összeírói időszakban, pótösszeírás keretében november 21. és 28. között, a települési jegyzőt felkeresve tölthetik ki a népszámlálási kérdőívet. Ennek során – a számlálóbiztosi szakaszhoz hasonlóan – a kérdőíveket számlálóbiztosok töltik ki az adatszolgáltatók válaszai alapján. Az adatszolgáltatás a lakáskérdőív kitöltésével indul, majd a személyi kérdőívek következnek. Utóbbiból annyit kell kitölteni, ahány személyt korábban nem írtak össze: ha valamennyi személy kimaradt, akkor a lakáskérdőív mellett minden személyről készül személyi kérdőív.
(MTI)
