Nem lehet népszavazást tartani az aktív eutanáziáról, csütörtök délutáni ülésén elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász testvérének két népszavazási kérdését. A döntés ellen a kezdeményezők fellebbeznek.
A momentumos Bedő Dávid, valamint Karsai Péter és két ALS-beteg – Dunavölgyi Erzsébet és Skripeg Béla, akik korábban kiálltak Karsai Dániel törekvései mellett –, személyesen vettek részt az ülésen, Karsai ugyanis egy kisebb orvosi beavatkozás miatt nem tudott elmenni az NVB ülésére. A Momentum megmozdulást is szervezett a Nemzeti Választási Iroda épülete elé, hogy nyomást helyezzenek a bizottságra. Mintegy 20-30 párttag és aktivista jelent meg, és egy molinót feszítettek ki Népszavazást az életvégi döntésről! felirattal.
A kérdéseket benyújtó Karsai Péter az NVB elutasító döntése ellen fellebbezést fog benyújtani a Kúriához, de a népszavazási kezdeményezést kezdettől támogató Momentum frakcióvezető-helyettese, Bedő Dávid azt mondta: az Alkotmánybíróságig is elmennek a kérdésben, ha szükséges. „Ebben az országban valódi kérdésekben nem lehet népszavazást tartani” – kommentálta az NVB döntését a politikus. „Ez a kérdés tíz millió magyar állampolgár ügye”– mondta Karsai Péter is.
Dunavölgyi Erzsébet ALS-beteg lesújtónak nevezte, „hogy felnőtt emberek nem dönthetnek ilyen kérdésekben”, és méltatlannak tartja, hogy súlyos betegként élete végén arra kényszerítik, hogy „a debreceni gyorsra várjon” – vagyis, hogy saját maga találjon módot arra, hogy véget vessen az életének. A szintén ALS-beteg Skripeg Béla könnyek között beszélt arról: több mint öt évtizedet dolgozott le, ennek ellenére még arra sem tartják érdemesnek, hogy úgy haljon meg, ahogy akar.
A két kérdés így szólt:
• Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?
• Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?
Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták a gyógyíthatatlan ALS-betegséget. Az alkotmányjogász még tavaly szeptemberben fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amellyel azt szeretné elérni, hogy Magyarországon is lehetőség legyen az eutanáziára, azaz változzon meg a hazai tiltó szabályozás. Ezt azért szeretné, hogy – szavai szerint – méltósággal fejezhesse be az életét, mivel gyógyíthatatlan betegségben szenved. 2022-ben diagnosztizáltak nála ALS betegséget, ami az izmai elsorvadásával jár. Mára a mozgás is nehezére esik, állandó segítségre szorul. Az ügyben megszólaló kormánypárti politikusok ugyanakkor nem támogatták a felvetését, és elfogadhatatlannak tartják az eutanázia engedélyezését. Strasbourgban már megtartották az ügyben a tárgyalást, a döntésről korábban azt közölték, hogy januárban várható, egyelőre azonban ez még várat magára.
Az alkotmányjogász – a Momentum meghívására – nemrég a parlamentben is volt, bár a kormánypárti képviselők közül egyedül Kósa Lajos állt szóba vele, a fideszes politikussal később személyesen is beszélgettek. Az álláspontok nem közeledtek, a kormánypárti képviselő ugyanis kitart a kormány álláspontja mellett, miszerint az aktív eutanázia itthon nem megengedett és nem is lesz az. A Magyar Hang olvasói egyébként 2023-ban Karsai Dánielt választották az év emberének.
