Az EU elismerte a magyar gazdasági növekedési adatokat, majd feltette a kérdést, miért nem költik ezt a pénzt egy versenyképesebb és átláhatóbb társadalom építésére – így lehetne összefoglalni az Európai Bizottság éves országjelentését a magyar gazdaság teljesítményéről.
A brüsszeli testület nevében Valdis Dombrovskis, gazdasági ügyekért felelős alelnök azt mondta, hogy az európai gazdaságok szereplőinek el kell távolítaniuk a beruházások előtt álló akadályokat, és növelniük kell „a beruházások mértékét az új technológiákba”. Különösen fontos ez a gazdaság zöldítése kapcsán várható átállások miatt.
Hozzátette azt is, hogy nagyobb teljesítményre van szükség a kutatás, innováció és a magas színvonalú oktatás területén. És – mások mellett – pontosan ezen utóbbi körülmények kapcsán bírálták Magyarországot.
A dokumentum elöljáróban elismeri, hogy az elmúlt években Magyarországon olyan erősen bővült a gazdaság, hogy mára már az EU egyik legmagasabb GDP-növekedési adata a magyar ráta, ez az elmúlt öt évben átlagban meghaladta a 4 százalékot.
Megint korruptabb lett egy kicsit Magyarország a Transparancy felmérése szerint | Magyar HangAz erős munkakereslet továbbra is emeli a foglalkoztatási rátát, miközben a bérnövekedés is gyors maradt. A kedvező munkaerőpiaci tendenciák hozzájárultak az életminőség javításához és a szegénység csökkentéséhez és ezzel párhuzamosan nőttek a beruházások.
Ez a bővülés azonban hamarosan korlátokba ütközik, aminek a képzett munkaerő hiánya lesz az oka, mert ez akadályozza a termelékenységet fokozó beruházásokat és innovációt.
Az oktatás kapcsán a jelentés számos bírálatot fogalmaz meg. Úgy vélik, sokkal határozottabb fellépésre van szükség a kiszolgáltatott csoportokba tartozó emberek munkába, vagy képzésbe vonása érdekében. Bár voltak intézkedések az iskolaelhagyók számárnak csökkentése érdekében, a társadalmi mobilitás továbbra is problémás Magyarországon.
Kitér a jelentés a szegregált oktatásra: úgy fogalmaztak, hogy tovább nőtt a hátrányos helyzetű és roma gyermekek koncentrációja egyes iskolákban, különösen a városokban. Megállapították, hogy a korai iskolaelhagyás gyakorisága meghaladja az EU átlagát, és különösen magas a romák körében.
Több helyen is részletesen foglalkozik a jelentés a korrupcióellenes küzdelemmel. Pontosabban azt állapítják meg, hogy ezen a téren semmilyen előrelépés nem történt.
A rendszerszintű körülmények továbbra is gátolják a tisztességes versenyt és a kiválasztási folyamat hatékonyságát. Minden mutató szerint a korrupciós kockázat jelentős a magyar gazdaságban.
Azt is felróják, hogy a közérdekű adatokhoz nagyon nehézkes a hozzáférés, emiatt gyenge az elszámoltathatóság, kérdéses az ellenőrzés, s mindez átláthatatlanná teszi a rendszert.
Kitér az összefoglaló a bírói függetlenséggel kapcsolatos jelenségekre, mint írják, nem történt előrelépés az aggasztó tényezők kezelése terén.
Az egészségügy kapcsán javuló tendenciát látnak, azonban összességében az eredmények alapján még mindig rosszabb a helyzet, mint a legtöbb uniós országban. Ezt tükrözik az egészségtelen életmóddal kapcsolatos megbetegedések, illetve az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonysága.
Ennek eredményeként írják azt, hogy továbbra is erős a hálapénz-rendszer, a tehetősebb betegek pedig a magánellátásban keresnek gyógyulást, de ez társadalmi egyenlőtlenségeket okoz.
Végül az Európai Bizottságnak lesújtó a véleménye a magyar közhangulatról. Így fogalmaztak: „A döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd minősége és átláthatósága az egyik leggyengébb az EU-ban, és annak javítása érdekében semmilyen lépést nem tettek.”
