A Századvég megalapítása a szív és a hazaszeretet története – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Századvég politikai műhely megalapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Beszédét történelmi visszatekintéssel kezdte. Arról beszélt, hogy ők voltak a legradikálisabbak, akik nem konszolidált átmenetben gondolkodtak, annak ellenére sem, hogy Magyarország az 1970-es, 1980-as évek a legélhetőbb volt Közép-Európában – ez szerinte az 56-osoknak köszönhető. A történelmi környezetről szólva felidézte, hogy 1985-ben már voltak, akik arra gondoltak, hogy az oroszokat haza lehet küldeni; a szocialista világ gazdasági erőtartalékai elfogytak; és úgy látták, hogy Lengyelországban él az ellenállás, továbbá valószínűsítették, hogy a peremállamok le fognak válni a Szovjetunióról. Ám az igazi meglepetés az volt, hogy Szovjetuniót sem tudták egyben tartani, „Vivát Gorbacsov!” – fogalmazott. Ennek tanulságát úgy vonta meg, hogy megéri radikálisnak lenni, mert ha célt nem is él az ember, abból aztán lehet engedni.
A beszédje egy pontján felmutatta a Századvég folyóirat első számát is, közben sorra mondott köszönetet az alkotóközösség prominenseinek. Szólt Gyurgyák Jánosról, Stumpf Istvánról, Bóka István balatonfüredi polgármesterről, Kövér Lászlóról és Fellegi Tamásról. Róluk azt emelte ki, hogy ők – ellentétben a nyugati politikusokkal – nem pendliztek a politikai élet és a gazdaság között.
A miniszterelnök Soros Györgyről úgy fogalmazott: valaha egy malomban őröltek, mert segítette az antikommunista kezdeményezéseket. Akkor nem volt világos, hogy ő akarja uralni Közép-Európát a kommunisták helyett. Felrótta Sorosnak, hogy bedöntötte az angol fontot, a „Soros-tervet ismerjük”, megszüntetné a nemzeti határokat, merthogy szerinte megfosztandók az államok a nemzeti szuveneritástól.
Orbán Viktor a politikai műhely 1993-as alapítása apropóján azt mondta: nem elégedtek meg a 22 fős országgyűlési frakcióval, ebben volt fontos a Századvég mint támasz. Ebben az időben érte a következő kihívás a Fideszt, merthogy az 1994-es választáson szavai szerint visszatértek a kommunisták, amelyet intellektuális kihívásnak nevezett.
– A libeálisok az új kommunisták – ütötte fel az új témát, akiket azért kárhoztatott, amiért 1994-ben szövetségre léptek az az MSZMP utódpártjával. Mint mondta, azt is fel kellett ismerni, hogy amíg a liberális hegemónia van, addig Magyarország nem lesz szuverén. – A liberálisok egy eszmény aktivistái, nem a közösségből indulnak ki. Az érdekli őket, hogy mit gondol Marx, vagy John Stuart Mill. Szavai szerint ezért van jelentősége a konferenciának is, amit a Századvég szervezett a szuveneritásról. Úgy véli, hogy a liberális demokráciában a konzervatívok folyamatos nyomás alatt vannak, amely olyan domináns, hogy az ember hajlamos a liberális álláspontot elfogadni, és kisebbségbe szorulni. Olyan projektekre van szükség, amelyek megerősítik álláspontunkat – jelentette ki.
A kormányfő a szavai szerint a pluralizmusban hisz, ez pedig Magyarországon megvalósult. Meggyőződése, hogy a magyar közélet pezsgőbb, színesebb, mint a nyugat-európai, egyúttal a magyar politikai rendszer is demokratikusabb, itt még vannak viták – ellenben a nyugatival. Ott – folytatta – az embereket magukra hagyják a véleményükkel, az emberek hangja nem hallatszik.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak azért van jelentősége az európai politikában, mert „mi vagyunk az egyetlen ország és kormány, amely úgy beszél, ahogy az emberek gondolkodnak. Ma Magyarország az európai emberek hangja” – nyomatékosította. Úgy véli, hogy az országnak a valóságos súlyát meghaladó tekintélye van a politikában. – Ideje, hogy Nyugaton is megtanulják, hogy hazugságban nem lehet élni – jelentette ki.
Beszédét azzal zárta, hogy az előző század a szuveneritás elvesztéséről szólt. A századvég annak visszaszerzéséről, a jelenlegi évszázad pedig a szuveneritás megtartásáról szól. Annak a véleményének adott hangot, hogy ebben fontos szerepe van a Századvég mostani fiataljainak is.
