Két dologról szólt az Európai Bíróság ítélete, és egyik sem írta elő még csak a tranzitzónák lebontását sem – erről beszélt lapunknak adott interjújában a Helsinki Bizottság társelnöke. Pardavi Márta szerint ehelyett azt mondták ki, hogy ha valakit a magyar állam fogva akar tartani, akkor utóbbit megilletik a fogvatartotti jogok.
– Amikor őrizetbe veszik, kapnia kell egy döntést arról, hogy mennyi ideig fogják, milyen jogi alapon és miért pont őt fogva tartani. Lehetőséget kell továbbá biztosítani, hogy a döntést bíróság előtt támadja meg az illető. Ezen elemek egyike sem állt fenn a tranzitzónák esetében. Menedékkérőket a határon egyébként az eljárás lefolytatásáig fogva is lehetne tartani – de maximum 28 napig – tette hozzá interjúnkban a jogvédő.
Pardavi Mártát a tranzitzónák meglepetésszerű bezáratása mellett kérdeztük arról is, mit gondol, benne lesz-e a nevük a soron következő nemzeti konzultációban is. Elvégre legutóbb, amikor a kormány az aktuális Soros-ügyi propagandájával támadt, célba vette a Helsinki Bizottságot is. Azóta nyilvánosságra hozták a tizenhárom kérdést, és kiderült, ezek valóban nem érintik a szervezetet. Pardavit ez nem lepheti meg, miután lapunknak azt mondta, szerinte nem lesznek benne a kérdőívben. – Hiszen miután az előző alkalommal belevettek minket, a kormány számára igencsak rossz véget ért a történet. Jogerős bírói ítéletünk van róla, hogy a kormánypropaganda meghamisította a Helsinkiről szóló információkat. A Kúria is kötelezte a kormányt, hogy kérjen bocsánatot, és fizessen kétmilliós sérelemdíjat – idézte fel.
A kormány jelenlegi menekültpolitikája, valamint a migrációval szemben hangoztatott érvek mellett interjúnkban szóba került a kiutasított iráni diákok helyzete is. Emlékezetes, a koronavírus-járvány kezdetén az első fertőzöttek ők voltak, és a hírek szerint a kórházban nem is tartották be a szükséges karanténintézkedéseket, balhéztak, elhagyták a szobájukat. Csakhogy időközben kiderült, van, akinek az esetében ez a vád biztosan nem állja meg a helyét.
– A jelek szerint az állam példát akart statuálni. Olyan emberekről van szó, akik gyógyszerésznek tanultak itt, egyikük már gimnáziumba is ide járt. Sok millió forintot költöttek el itt, szóval az ország profitált is a jelenlétükből. A többi fizetős külföldi diáknak is üzenet ez: ha kell, bármit megtehetnek velük. Az egyik érintett diáklánynak az utolsó éve lett volna ez, de az Európai Unióba sem jöhet így egy ideig. Rettenetesen kikészült lelkileg, hogy az egyik pillanatról a másikra mindent elvesztett úgy, hogy nem követett el semmit – tudtuk meg Pardavi Mártától.
(...)
Amikor a kormány ezzel támadja őket, akkor a Soros-bélyeget inkább visszautasítják, vagy azt válaszolják, hogy semmi gond nincs a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával? Hatékony lehet, mikor a kormánypárti szavazók számára hagyományosan fontos ügyek, mint a keresztényvédelem mellett állnak ki? Valóban lehet több menedékkérő a tranzitzónák bezáratása miatt? Tényleg kiszervezhetik a menedékkérelmeket a külképviseletekre? Ezekről is kérdeztük Pardavi Mártát, az interjút keressék 2020/23. számunkban.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 23. számban? Itt megnézheti!
