Legalább tizenöt rendőr akadályozta meg hétfőn este, hogy a Momentum fiatal politikusai a Budapestre látogató Recep Tayyip Erdogan látókörében tüntetssenek. Az esetről közleményt adott ki a párt, az egyik jelenlévő, Szabó Bence pedig részletesen beszámolt lapunknak a történtekről.
„Megtudtuk, hogy Erdogan a Művészetek Palotájába készül, egy molinóval akartunk a helyszínre menni – arra emlékeztetve, hogy tavaly a török elnök testőrei Budapesten megvertek egy aktivistát. Az épület melletti parkoló mellett álltunk meg nyolcan – a szervezésben részt vett józsefvárosi képviselőtársunk, Hermann György is – amikor egy rendőr odalépett hozzánk, hogy hagyjuk el a helyszínt, mert le fogják zárni” – mesélte.
Hiába mentek távolabb, a rendőrök követték őket
A momentumosok Szabó elmondása szerint a 2-es villamos megállója felé indultak, azaz távolodtak a Müpától, amikor hirtelen tucatnyi rendőr vette őket körbe.
– Felszólítottak minket, hogy igazoljuk magunkat. Nagyon tüzetesen megnézték a személyinket, bár hangoztatták, hogy ez csak általános ellenőrzés. Már ekkor sejtettem, hogy időhúzásról lehet szó – idézte fel a történteket Szabó Bence. Gyanúja pedig csak erősödött, amikor a járőrök hirtelen a csomagok és a ruházat átvizsgálásával folytatták az eljárást. Egy fal mellé terelték a politikusokat, és az utolsó zsebig mindenüket átforgatták. Szabó már ekkor kérte, hogy a rendőrök milyen gyanúval, indok alapján kutatják át őket, de csapatot vezető fiatal rendőrnő ezt visszautasította – szerinte nem szükséges külön parancs, ő maga is rendelkezhet az igazoltatásról.
Eközben Erdogan és delegációja zavartalanul bejuthatott a Müpa épületébe. Szabó szerint ez tette csak igazán egyértelművé, hogy őket akarták visszatartani a török államfőtől. A rendőri akció politikai célzatát mutatta, hogy a rendőrök le akarták kobozni a Momentum feliratos lepedőjét is, merre azt írták „Ha Magyarországra jössz, nem verheted meg a magyarokat” – erre csak azért nem került sor, mert Szabó Bence figyelmeztette a járőröket: ha nem indítanak szabálysértési bűnügyi eljárást, nem foglalhatnak le tőlük tárgyakat sem.
A feliratos lepedőt mindenesetre alaposan dokumentálták az intézkedő egyenruhások, ahogy a falhoz terelt politikusokat is. Szabó lapunknak elmondta: a történtek miatt panaszt fog tenni a rendőrségen. Lapunk is a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz fordult az esettel kapcsolatban, hogy kiderüljön, miért és milyen jogcímen intézkedtek a járőrök az ellenzéki képviselőkkel szemben. Ha válaszokat kapunk, frissítjük cikkünket.
FRISS: Cikkünk megjelenését követően reagált megkeresésünkre a BRFK kommunikációs osztálya. Egy mondatos válaszunk azt írták: „Elektronikus úton a Budapesti Rendőr-főkapitányságra érkezett megkeresésére válaszolva a tájékoztatjuk, hogy az igazoltatás a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 29. szakasza alapján, a felvétel készítése az Rtv. 42. szakasza alapján történt.”
Ez magyarul annyit tesz, hogy a rendőr közbiztonság és közrend védelme érdekében, bűnmegelőzési és bűnüldözési célból is igazoltathat. A ruházat átvizsgálását pedig akkor engedi meg a rendőrségi törvény, "ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja szükségessé teszi." Mivel a Momentum tagjaitól már korábban elkérték a személyi igazolványt, elképzelhető, hogy a rendőrök veszélyt láttak a momentumosokban, esetleg bűncselekményt gyanítottak abban, hogy nyolc ember beszélget az utcán. Az ellenzéki tüntetők politikai céllal történő félreállítását, vegzálását ugyanis az Rendőrségről szóló törvény sem engedné meg.
Az egyenlőbbek védelmében
Erdogan emberei még augusztusban vertek meg egy civilt Budapesten, mert az két kézzel beintett a török elnök konvojának. A földön rángatott, ütlegelt férfit magyar rendőrök szabadították ki a török testőrök köréből – a BRFK mégsem indított hivatalból eljárást az atrocitás miatt. Sőt, a rendőrség akkor sem látott garázdaságot, amikor a történtek miatt feljelentés érkezett hozzájuk: visszautasították a beadványt, mert szerintük a „kiemelt személyvédelemnek” része az is, ha biztonságiak fellépnek a védett személyt érő atrocitás ellen.
Az intézkedés jogosságát és arányosságát ugyanakkor Magyar Hangnak nyilatkozó egykori profi testőrök és Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője is vitatták. Hegyi szerint az, hogy az ügy a kukában landolt, az a magyar rendőrség politikai befolyásoltságára világít rá, és nemzetközi szinten nagyon rossz is példát mutat: jelzi, hogy Orbán Viktor külföldi barátai lényegében bármit megtehetnek Magyarországon. Korábban is fordult elő olyan eset, amikor a magyar hatóságok politikai érdekből korlátozták vagy akadályozták a szabad véleménynyilvánítás alkotmányosan is védett jogát.
A kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao 2011-es érkezése napján például Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adminisztrációs ürüggyel rendelte be a hazánkban tartózkodó tibetieket, akiknek órákat kellett a hivatalban tölteniük. Hat éve, 2017. november 26-án rendőrök akadályozták meg, hogy egy Tibet-párti aktivista, Hendrei Tibor tibeti zászlót lengessen az akkori kínai kormányfő, Li Ko-csiang konvoja közelében: a demonstrálót egy kirakathoz préselték, a zászlót kiütötték kezéből. Ugyanezen a napon a rendőrök igazoltatták, majd órákon át az V. kerületi rendőrkapitányságon tartották fogva az ELTE egyik oktatóját: „bűne” az volt, hogy kínai vezető érkezésének napján kezében tibeti zászlóval sétált az utcán. 2015-ben Angela Merkel német kancellár látogatása idején egy engedélyezett Kossuth téri tüntetést oszlatott fel a rendőrség.
