Az eurózónán kívüli hét EU-tagországban – Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Svédországban – végzett kutatás szerint a megkérdezettek döntő többsége úgy gondolja, hogy országuk még nem áll készen az euró bevezetésére, hazánkban ez az arány 67 százalék. Ugyanakkor a magyarok mintegy kétharmada (64 százalék) inkább pozitív következményekkel számol annak bevezetése esetén – írja a Republikon Intézet januári elemzésében. Az elemzéshez az Eurobarométer és a Závecz Research Institute 2021-es adatait használták.
A megkérdezettek 50 százaléka egyébként áremelkedéssel számol az euró bevezetése esetén.
Az euró bevezetésének időpontjára vonatkozóan a legtöbben – a válaszadók 42 százaléka – úgy becsülték, hogy 10 éven belül lehet esedékes. 26 százalékuk szerint már 5 éven belül megtörténhet az átállás, szintén 26 százalék szerint azonban Magyarországon soha nem fogják bevezetni a közös európai fizetőeszközt.
A Republikon azt is megvizsgálta, hogyan viszonyulnak a magyar válaszadók az euró bevezetéséhez pártválasztásuk bontásában. Az eredmények azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP listájára szavazni kívánók többsége, 51 százaléka is egyetért azzal, hogy Magyarországon be kell vezetni az eurót, amennyiben teljesíti a fiskális feltételeket. Az Egységben Magyarországért hívei körében ez az arány 67 százalék. Mivel az adatfelvétel még a 2022-es kampány előtt történt, így ebben a tekintetben távolodhattak a vélemények a kormánypárti és ellenzéki szavazók között – jegyzi meg az intézet.
Mint írják, a kutatás már csak azért is időszerű, mert Márki-Zay Péter választási programjában kitüntetett helyen szerepel az euró bevezetése. Az
Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje 2022 januárjában úgy fogalmazott, hogy kormányváltás esetén öt éven belül bevezetik a közös európai valutát.
Az euró magyarországi bevezetése az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta napirenden volt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter 2021-ben azonban már úgy nyilatkozott, hogy az euró bevezetése versenyhátrányt okoz, hiszen a monetáris politikát a továbbiakban nem határozhatná meg a
Magyar Nemzeti Bank.
