A Republikon Intézet szerint több jel is arra mutatott, hogy a Fidesz 2021-ben a hagyományos családmodell és a nemek közötti egyenlőségért, a szexuális kisebbségek elismeréséért küzdő mozgalmak szembeállítására készült. Szájer József ügye azonban jócskán megnehezíti a véghezvitelét – állapította meg kutatásában a magát liberális szellemi műhelyként definiáló intézet.
Az elmúlt időszak tapasztalatai a Republikon szerint azt mutatják, hogy a Fidesz számára a társadalmi konfliktusok nem a jó kormányzással megoldani kívánt problémák, hanem a politizálás eszközei. Vagyis a kormány olyan ügyeket keres, amelyekben a saját véleménye élvez társadalmi támogatottságot, míg az ellenzéket arra kényszerítheti, hogy képviselje a kisebbségi véleményt. Erre jó példa a menekültválság, amelyben a társadalom többsége a Fidesz által képviselt, a bevándorlást elutasító álláspontot osztotta. Azért működhetett, mert a szükséges állami erőforrások rendelkezésre álltak, a Fidesz képes volt az ügyet folyamatosan napirenden tartani, valamint saját maga fogalmazza meg az ellenzéki álláspontot (példaként említik, hogy a bevándorlás kapcsán a magyar ellenzék soha nem hivatkozott Soros György írásaira, a Fidesz mégis sikerrel tudta az ellenkezőjét elterjeszteni a magyar nyilvánosságban).
A Republikon szerint a kormánypárt a „gender” ügyét is fokozatosan építette. 2018-ban betiltották az ELTE Társadalomtudományi Karán egy évvel korábban indult társadalmi nemek szakot. Ez folytatódott a transzneműek születési nemének regisztrálásával, illetve az egyedülállók örökbefogadásának korlátozásával 2020-ban. Felhívták a figyelmet egy felmérésre, amely szerint a meleg férfiakkal és a leszbikus nőkkel szembeni tolerancia mértéke Magyarországon 2014 és 2016 között csökkent. A csehországi adatokkal összehasonlítva a 2010-es évek közepének „anti-gender” mozgalmainak hatása a cseh adatokon is látszik – ott is kisebb lett valamivel a tolerancia –, ugyanakkor az jóval kisebb mértékű volt és 2018-ra vissza is rendeződött.
A Republikon szerint a Fidesz számára a „genderideológia” azért is ideális témának tűnt, mert ahogy a nemzetközi összehasonlítás is mutatja, Kelet-Európában a közvélemény elutasítóbb az azonos nemű párok örökbefogadásával szemben. A témával így szembe lehetett volna állítani Nyugat- és Kelet-Európát, amelynek része az is, hogy a kormány úgy keretezi saját családtámogató politikáját, hogy az a bevándorlás alternatívája – írják. Továbbá a gender kapcsán ráadásul lehet implicit homofób üzeneteket közvetíteni. Mivel az ellenzéki pártok kifejezetten nem foglalkoznak a témával, a Fidesz maga jelölhette volna ki a saját ellenfeleit, így NGO-kat, civil szervezeteket. A kampányt a hazai és nemzetközi tiltakozás kiprovokálása kísérhette volna jogszabályváltozásokkal, de mozgósító elemként a nemzeti konzultáció is bevethető lett volna, és az intézet egy esetleges népszavazást sem zárt volna ki.
A kutatásban feltűnő, hogy a Republikon Intézet múlt időben fogalmaz. Ennek oka az lehet, hogy arra jutottak: ha volt is a genderügyre építő terve a kormánypártnak, azt a Szájer-ügy miatt sokkal nehezebben lehet a fentiek szerint végigvinni. Ráadásul szerintük az anti-gender mozgósítás a Fidesz hitelességi deficitje mellett sem ért el volna akkora hatást, mint 2015-ben a bevándorlás ügye. Ezt azzal indokolták, hogy a gender fogalma annyira elvont, hogy csak a jobboldali magszavazók tesznek, tehetnek erőfeszítést annak megértésére.
A Republikon emlékeztetett arra, hogy a koronavírus a Fidesznek más terveit is keresztülhúzta. 2020 tavaszán ugyanis a romaellenes érzelmekre alapozva próbálta az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat aláásni, a bírósági rendszer átalakítására ezzel alkalmat provokálni (gyöngyöspatai romák kártérítése az iskolai szegregáció miatt).
Kitértek arra is, hogy a Fidesz eddig miért nem importálta az abortusszal kapcsolatos konfliktust Lengyelországból. Ezt azzal magyarázta az intézet, hogy a magyar társadalom kevésbé vallásos, mint a lengyel, továbbá jóval megengedőbb az abortusszal kapcsolatban.
