„Sürgető feladat az egyoldalú orosz beszállítói függőség enyhítése” – beszédek, amelyeket Orbán Viktor ma már nem mondana el október 23-án

„Sürgető feladat az egyoldalú orosz beszállítói függőség enyhítése” – beszédek, amelyeket Orbán Viktor ma már nem mondana el október 23-án

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján tartott megemlékezésen a fővárosi Terror Háza Múzeumnál 2018. október 23-án (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Bár nem kaptam erre felkérést a Karmelitából, de politikai szemtanúként összeállítottam egy rövid beszédvázlatot Orbán Viktor számára a kényes október 23-i beszédéhez. Csak olyan mondatokból, amelyek vagy fideszes választási programban, vagy korábban elmondott beszédekben elhangzottak már, vagyis semmi új nincs bennük. Illetve, mégis” – írja Ujhelyi István volt baloldali EP-képviselő, az Esély-körök alapítója vasárnapi hírlevelében, majd részletesen szemezget egykori fideszes dokumentumokból, Orbán Viktor beszédeiből.

Íme: „Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplők! (...) Ezerkilencszázötvenhat olyan éve a magyar történelemnek, amikor a magyar nemzet egy forradalomban újjászületett, de még inkább újra megszületett. (...) Ők voltak, akik nemcsak szembeszálltak a szovjet birodalommal, de az utolsó pillanatig kitartottak. Ők a mi szüleink és nagyszüleink. És mi vagyunk azok, akik mindig is úgy gondoltuk, hogy az ő örököseik vagyunk. Mi vagyunk azok, akik küldetésünknek tekintjük, hogy továbbvigyük az ő küzdelmüket.” (Orbán Viktor beszéde, 2010. október 23.)

„Micsoda erő dobogtatja annak a szívét, akiben megszületik a döntés; akár a halál kockázatát is vállalva, de kiáll a hazáért, a függetlenségért és a szabadságért (...) A csontjainkban és a zsigereinkben éreztük, hogy a haza sorsa forog kockán. Ezért nem számított a túlerő. Nem lehetett többé méricskélni és latolgatni. Az emberfelettire kellett vállalkoznunk. Minden más a nemzet elenyészéséhez, lassú önfeladásához, biztos felmorzsolódásához vezetett volna.” (Orbán Viktor beszéde, 2013. október 23.)

„Ötvenhatban Bucsát Budapestnek hívták. Tehát ha valaki tudja, hogy mit is jelent a katonai támadás és elnyomás az oroszok részéről, hát mi tudjuk. Hát a mi Zelenszkijünket fölakasztották!” (Orbán Viktor, Berlin, nyilvános panelbeszélgetés, 2022. október 11.)

„Mi az ajtót a Nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk. És azt üzenjük a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy ezek a dolgok visszamásszanak az ablakon. A fiatalok továbbra is tartsanak ki a nyugatos Magyarország mellett, ne engedjék, hogy Magyarországot erről az útról letérítsék, ne váljunk a Gazprom legvidámabb barakkjává (...) Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik, a demokráciát pedig nem lehet felülről irányítani, hanem csak az emberek szívéből nőhet ki!” (Orbán Viktor beszéde, Fidesz-születésnap, 2007.)

„Ha Európa engedi, hogy a szomszédságában szuverén államok essenek leplezetlen birodalmi önkény áldozatává, akkor azzal saját biztonságát is veszélyezteti. Az Európai Unió csak egységesen tud hatékonyan fellépni a terjeszkedési ambícióit újra nyíltan hirdető Oroszországgal szemben, és csak egységesen tudja nemzetközi szerepét a multipoláris világban megerősíteni, így garantálva polgárai biztonságát. Valljuk, hogy Európa és Amerika számos területen egymásra van utalva, ennek következtében pedig Európa számára kiemelkedő jelentősége van a transzatlanti partnerség megújításának (...) Oroszország, mint a fő energiaellátó, sikeresen osztja meg az európai országokat (...) Hazánkban különösen sürgető feladat az egyoldalú orosz beszállítói függőség enyhítése (...) Szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió a következő években is kiemelt figyelmet fordítson a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság kiépítésére és megszilárdítására Ukrajnában és Kelet-Európa más országaiban. Ukrajna sikeres politikai, társadalmi és gazdasági átalakulásának egyik feltétele, hogy megnyíljon számára az Európai Unióhoz, valamint az ukrán kormány elkötelezettségét figyelembe véve a NATO-hoz való csatlakozás lehetősége; ez óriási stabilizáló erőt jelentene észak–keleti szomszédunk számára.” (Igen, Magyarország többreképes! / Fidesz EP-választási program, 2009.)

„Európa polgárainak jólétét és biztonságát a nemzetállami keretek ma már nem garantálják kielégítően (...) Mi egy, a tagállamok együttműködését elmélyítő, belső kohézióját növelő, szolidáris, a politikai integráció irányába továbblépő, hatékony, a problémákra koncentráló uniót szeretnénk látni. Miért érdekünk egy erős Európai Unió – mert általa mi is erősebbé válhatunk, mert általa növelhetjük polgáraink jólétét és biztonságát, s mert általa maradhatunk önmagunk (...) Jogkövető, hiteles tagállammá kell végre válnunk, törekvéseinket az unió mindenki által osztott alapelveihez és céljaihoz kell igazítanunk.” (Igen, Magyarország többreképes! / Fidesz EP-választási program, 2009.)

„Tudom, azért jöttünk ma ide, mert egyikünk sem akar olyan országban élni, ahol félelem és bizonytalanság uralkodik. Nem akarjuk hagyni, hogy a mindenen átgázoló magánérdek, az üzleti érdekek vagy az elvakult gyűlölet fölperzseljék mindennapjainkat, biztonságunkat, lehetőségeinket, céljainkat. Mi mind azt akarjuk, hogy gyermekeink a szabadság és a bizalom légkörében nevelkedjenek, és válhassanak felnőtté.” (Orbán Viktor beszéde, 2009. október 23.)

Ujhelyi István szerint ezekben a szövegekben az mindenképpen új, hogy ezeket most várhatóan nem merné már elmondani a Fidesz-kormány vezetője.