Az Egyesült Államok hajlandó akár 20 milliárd dollárt (7400 milliárd forint) segélyt adni a G7-ek Ukrajnának nyújtott hitelének részeként, amit a háború miatt befagyasztott orosz vagyonból finanszíroznának. A Financial Times szerint, ha Donald Trump megnyeri a novemberi amerikai választásokat, akár megszakíthatja az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, ezért a nyugati tisztviselők még az év vége, vagyis az új elnök hivatalába lépése előtt meg akarnak állapodni a segélyről.
A G7-országok hónapok óta tárgyalásokat folytatnak a júniusban elfogadott 50 milliárd dolláros hitel szerkezetéről, szeptemberben úgy volt, hogy az EU nagyjából 40 milliárd dollárt ad, az USA meg csak 5 milliárd dollárt fizetne ki, ami nagyjából az országban zárolt orosz vagyon összértéke. A 444.hu emlékeztet arra, hogy az eredeti megállapodás szerint az EU és az Egyesült Államok is 20-20 milliárd dollárt adott volna a kölcsönbe, de az amerikaiak attól tartanak, hogy Magyarország megvétózhatja a hitel fedezetéül szolgáló orosz eszközök újbóli befagyasztását. Az USA akkor adott volna eredetileg pénzt, ha az EU legalább 36 hónapra meghosszabbítja az Oroszországgal szembeni szankcióit.
Amerikai tisztviselők azonban jelezték, hogy Washington a teljes eredeti összeget, azaz 20 milliárd dollárt adna, még akkor is, ha az Orbán Viktor megvétózza a szankciók meghosszabbítását.
A szankciók meghosszabbításáról jelenleg hathavonta döntenek a tagállamok. Az eheti EU-csúcs végső megállapításaiba azonban nem került be a szankciós ciklus esetleges meghosszabbítása, ez Orbán Viktor sikere, hiszen a magyar kormány már korábban jelezte, hogy csak az amerikai elnökválasztás után szeretne a kérdésben dönteni. Elemzések szerint Orbán ezzel Trumpnak igyekszik segíteni, aki a választásig kampányolhat Ukrajna támogatásának leállításával.
Egy, a tárgyalásokat ismerő személy azt mondta, hogy még nem született végleges megállapodás, az Egyesült Államok még konzultál a kongresszus tagjaival és Ukrajnával a hitel visszafizetésének módjáról. Az EU a múlt héten hagyta jóvá a G7-ek hiteléhez való, legfeljebb 35 milliárd eurós saját hozzájárulását. „Fontosnak tartom, hogy mindenki kivegye a részét” – mondta csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök. Az 50 milliárd dolláros hitel fennmaradó részét az Egyesült Királyság, Kanada és Japán biztosítja.
