Csütörtökön Brüsszelben is bemutatta győzelmi tervét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ezt megelőzően újságírók kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának fel kell készülnie a télre és sürgősen szükségük van légvédelmi rendszerekre is. Az EU-csúcs várhatóan csütörtök éjjel véget is ér, a legnagyobb vita a migráció körül várható.
A mostani csúcstalálkozó az első, amelyet a magyar elnökség alatt rendeznek, ennek ellenére a soros uniós elnökséget betöltő magyar kormány vezetője nem tartott sajtótájékoztatót. Orbán a Patrióták Európáért képviselőcsoport üléséről érkezett, amelyen a szélsőjobboldali csoportosulás európai vezetői vettek részt Brüsszelben, a legalább 10 millió eurós állami költségen megvásárolt és felújított Magyarország Házában.
Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke (ennek a testületnek állandó vezetője van, és nem a mindenkori soros elnökség adja az elnököt) Volodimir Zelenszkuj ukrán elnökkel az oldalán érkezett. Charles Michel azt mondta, hogy az Oroszországgal vívott háború harmadik teléhez érkeztünk, s ez mindig veszélyt jelent. „Jön a tél, ezért fel kell készülnünk” – fogalmazott az ukrán elnök, hozzátéve, hogy Ukrajnának most sürgősen segítségre van szüksége a légvédelem terén. Eredménynek nevezte, hogy ma már a drónok és az elektronikus hadviselés elektronikai rendszereinek gyártását is el tudják végezni Ukrajnában, azonban továbbra is szükségük van pénzügyi támogatásra.
Zelenszkij szerint ezért is nagy jelentőségű, hogy az EU a befagyasztott orosz vagyonból 35 milliárd eurót tesz számukra elérhetővé, s azt kérte, hogy a tagállamok ne blokkolják ezt a forrást. „Mi az Ön oldalán állunk mindaddig, amíg csak kell” – mondta Charles Michel és hozzátette: a mai megbeszélések arról fognak szólni, hogy miként lehetne felgyorsítani Ukrajna azonnali támogatását. Azt is kijelentette, hogy „Ukrajna jövője az EU-ban van”.
Az uniós csúcstalálkozó leginkább vitatott témája a migráció lesz. Bár a tagállamok minősített többséggel már tavasszal elfogadták a menekültügyi és migrációs paktumot, amely szigorúbb határőrizetet és a belső mozgások megszüntetését ígéri, de csak két év múlva lép hatályba. Az egyes országokban – különösen ott, ahol választási kampány volt/van/lesz – a migráció kiemelt jelentőségű. És annak is leginkább az a része, hogy a jelenleg az EU-ban jogalap nélkül tartózkodókkal mit kellene tenni. A válasz egyértelmű: ki kell őket toloncolni, ez azonban egyrészt a tagállami kapacitásokon, másrészt pedig a kibocsátó országok fogadókészségén múlik. Vagyis hiába küldenek vissza valakit Szomáliába, ha Szomália nem kér belőle. Így aztán az erőfeszítések ennek a problémának a gyors megoldására irányulnak, valamint arra, hogy a szabálytalanul érkezőket hogyan lehetne meggátolni abban, hogy a kontinens területére lépjenek – mint ahogy azt majd garantálja a migrációs törvény.
Az olasz megoldás az, hogy évente maximum 36 ezer embert Albániába deportálnak, az első 16 főt már útnak is indították. Albániában az olasz állam működteti a befogadó központot, ahonnan visszaküldik majd azokat, akik nem kaphatnak menekültstátuszt. Tulajdonképpen ez az, amit Orbán Viktor évek óta szorgalmaz, azzal a különbséggel, hogy a magyar miniszterelnök a rendkívül ingatag Líbiában állítaná fel ezeket a táborokat. Edi Rama albán miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, hogy ebből nem akarnak rendszert csinálni – a németek hasonló igényére például már nemet is mondtak. Más utakon jár Lengyelország, amelynek az okoz problémát, hogy Oroszország Fehéroroszországon keresztül migránsokat szervez a határaikhoz. Ez a hibrid hadviselési módszer nem új, azonban az elmúlt hónapokban felerősödött. Ezért a lengyel kormány a menekültjoghoz való hozzáférés ideiglenes felfüggesztését tervezi, ami viszont sérti az európai és nemzetközi menekültügyi szabályokat.
A csúcsra érkező vezetők erősen megosztottak voltak, az azonban közös nevezőt jelentett, hogy valamennyien határozottabb fellépésre szólítottak fel. A svéd miniszterelnök szerint minden tisztelet megérdemel a lengyel fellépés. Olaf Scholz német kancellár az európai menekültügyi rendszer reformjával kapcsolatban úgy vélte, hogy a visszatérések hatékonyságát növelni kell: „A bűnözőket vissza kell küldeni. Lehetővé kell tennünk a bevándorlást, védelmet kell nyújtanunk azoknak, akiknek szükségük van rá, de nem mindenki tud eljönni.” Mindezzel együtt arra felesleges számítani, hogy valamiféle átfogó döntés születik, a legvalószínűbbnek most az tűnik, hogy felkérik az Európai Bizottságot, dolgozzon ki egy erre vonatkozó javaslatot.
Az előbbieken túlmenően szó lesz még a közel-keleti helyzetről, az uniós vezetőket ugyanis aggodalommal tölti el az ENSZ munkatársainak elleni támadás és az egész térségben fenyegető humanitárius katasztrófa. Ugyancsak tárgyalnak az EU versenyképességéről, előkészítve a november 8-i budapesti informális csúcstalálkozót, ahol elfogadják a uniós versenyképesség javításáról szóló stratégiai dokumentumot.
