Magyarországon hozza létre első, Dél-Koreán kívüli gyárát a lítium akkumulátorokhoz szükséges katódok gyártásával foglalkozó EcoPro BM. A 264 milliárd forint értékű beruházással 631 új munkahely jön létre Debrecenben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Szöulban. A hajdúsági városban évente 108 ezer tonna katódot fognak előállítani, ez 1,35 millió elektromos autó akkumulátorának legyártásához megfelelő mennyiség. Az építkezés első fázisa várhatóan 2024 második felében fog elkészülni, a második egy évvel később.
A tájékoztatás szerint az EcoPro BM volt az első vállalat a világon, amelyik 80 százalékos nikkeltartalmú katódokat tudott előállítani. A debreceni lesz az első ilyen üzem Európában, így Magyarország szerepe – mint a sajtótájékoztatón elhangzott – még inkább felértékelődhet a kontinens elektromos autóiparában.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy éles nemzetközi verseny zajlott a beruházásért, amelyhez a kormány pénzügyi támogatást is nyújt. Ennek mértékét viszont csak később, az Európai Bizottság értesítése után hozzák majd nyilvánosságra. – Jól látszik, hogy Magyarország vonzereje a válság alatt nem csökkent, sőt tovább növekedett. És az újabb adócsökkentések még tovább fokozzák majd az ország versenyképességét – fogalmazott.
Soha nem látott pénzből, 681 milliárd forintból épül akkumulátorgyár Iváncsán
„Lóvé az lesz a faluban, csak éppen nem nekik. Hanem kisíbolják majd a pénzt a tudjuk, kik.”
A most bejelentett projekt az idei év második legnagyobb beruházása, és az első helyezett is egy dél-koreai cég volt, az SK Innovation. Az összes magyarországi beruházás több mint fele származott a kelet-ázsiai országból 2021-ben. Ezeket szinte mind a „forradalmian megújuló” autóipar területén hajtják végre. A miniszter szerint nagy szükség is van ilyen beruházásokra a jövő iparágában ahhoz, hogy Magyarország megőrizhesse pozícióját az európai autóipar egyik zászlóshajójaként. A magyar autóipar a teljes feldolgozóipari teljesítmény 30 százalékát adja, így a szektor meghatározó az egész gazdaság és a hosszú távú növekedés szempontjából.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a koronavírus-járvány miatt a tavalyi a világgazdaság fekete éve volt, amikor globálisan 114 millió munkahely szűnt meg, 42 százalékkal visszaestek a beruházások és több mint 5 százalékkal csökkent a világkereskedelem volumene. – A magyar gazdaság ezen folyamatokkal teljesen ellentétes utat járt be, a legfontosabb mutatók tekintetében hatalmas rekordokat tudtunk megdönteni – mondta, rámutatva, hogy foglalkoztatottsági, negyedéves gazdasági növekedési és beruházási csúcs is született. Arról is beszélt, hogy a világon Magyarország adta a járványra az egyik legsikeresebb gazdasági választ azzal, hogy a munkanélküliség finanszírozása helyett a beruházások támogatására fordították a költségvetési forrásokat. Szerinte ez nem lett volna lehetséges a keleti nyitás stratégiája nélkül, amely „mára egyértelműen sikertörténetté vált”.
(MTI)
