Szörényi Leventével készített címlapinterjút a Mandiner, amelyben a zenész a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) körül kialakult botrányt az 1990-es, SZDSZ-es taxisblokádhoz hasonlítja, és szégyelli, hogy egykori társa, Bródy János is beállt a sorba, amikor felvonulási indulót írt a barikádozó hallgatóknak. „Bródy akcionizmusát, amelyről képtelen még hetvennégy évesen is leszokni, nem tudom védelmembe venni” – mondja Szörényi, majd hozzáteszi, Bródy az SZFE-s szerepvállalással eddig nem látott mélységekbe „pengette le magát.”
Szörényi szerint Bródy a „szabad ország, szabad egyetem” jegyében tüntető hallgatóknak írt csasztuskájával szégyent hozott magára és közös életművük jó részére, beleértve az István, a királyt. Szörényi az SZFE-ügyön túl is becsmérli kollégáját. Megemlít egy 1981-es zenészkonferenciát, ahol az ott felszólaló Bródy János Tóth Dezsőnek, a hírhedt kommunista művelődési miniszterhelyettesnek és Lendvai Ildikónak, a KISZ KB kulturális osztályvezetőjének tett hitet az együtt haladás mellett, elhatárolódva az alternatív zenekaroktól. – Bródy ott tényleg elárulta az akkori új hullámot – fogalmaz, majd hozzáteszi, ekkor szégyenkezett először helyette és miatta.
– Én úgy nőttem fel, hogy ha valakivel bajom van, azt szemtől-szemben megmondom – reagált a vádakra Bródy János a Blikknek. – Leventével körülbelül egy hónapja találkoztam az Erkel Színházban, az István a király operai bemutatóján. Hosszú ideig álltunk egymás mellett a színpadon, együtt zenéltünk, együtt beszéltünk át mindent, ám ott, az Erkelben Levente egy szóval sem mondta, hogy valami baja lenne velem, vagy azzal, hogy véleményt mondok különböző ügyekben. Most pedig itt van ez a kifakadás, amit egyszerűen nem értek. Az biztos, hogy jó ideig nem szeretnék találkozni Szörényi Leventével...
