Az embereknek elegük van az állam csecsein lógó egyházi élősködőkből – többek között ezt mondta a Válasz Online-nak Tarr Zoltán, a reformátusok volt zsinati tanácsosa, a Legyél a változás! nevű egyesület alapítója. Ezt az egyesületet vette át szombati bejelentése szerint Magyar Péter. Tarr Zoltán fellépett a színpadon Magyar szombati tüntetésén, ahol beszédében hevesen bírálta Balog Zoltán tevékenységét.
Tarr szerint nem az volt a célja az egyesület tavalyi megalapításával, hogy alternatív református egyházat hozzanak létre, de azt nem tagadja, hogy elméleti lehetőségként megfordult a fejében ez is. Hogy miért nem folytattak aktív tevékenységet, arról azt mondja: „Elfáradtunk. Mindenkinek volt állása, vagy éppen állást keresett, mint én akkor – nem jutott rá elég energia.” Már az egyesület megszüntetésén gondolkodtak, amikor kiderült, hogy Magyar Péternek egyesületre van szüksége. – A neve is nagyon jó volt: Legyél a változás! Abban maradtunk, hogy mivel nekünk úgysincs épp tervünk vele, átadjuk neki – tette hozzá, majd hangsúlyozta: semmit sem kaptak érte. A párthoz jutásban már nem tud segíteni Magyarnak, viszont szavazna rá. „Politikai szerepre nem készülök” – tette hozzá.
A portálnak elárulta, hogy egy közös ismerősük hozta össze őt Magyar Péterrel. – Persze a kegyelmi ügy volt a közös pont. Annak ugyanis nem csupán egyházi, de társadalmi jelentősége is van. Ha Balog Zoltán nem jár ki kegyelmet az elítélt pedofil bűnsegédnek, tüntetés sem lett volna szombaton – fogalmazott a volt zsinati tanácsos, aki jelenleg futárként dolgozik a techcéges munkája mellett. Szerinte a kegyelmi ügy lökte le a fedőt a fazékról. Némi iróniával hozzátette: „Nagyon kevesen mondhatják el magukról, amit Balog Zoltán igen: hogy kirobbantója volt egy Magyarországon alig látott mértékű megmozduláshullámnak.” Balogról a szombati tüntetésen is beszélt Tarr Zoltán, és szerinte a tömeg hangos reakciója is mutatta: társadalmilag nem tudta úgy elterelni a témát, ahogy az egyházban igen.
Neki egyébként nem volt személyes konfliktusa Baloggal, amíg zsinati tanácsos volt. A református püspök még 2015-ben is támogatásáról biztosította őt, kifejezte, hogy az egyházi közigazgatás vezetőjeként végzett munkáját jelentősnek tartja. – Igaz, három héttel később megtudtam, hogy kilövési engedély van rám, de azt már nem vártam meg – tette hozzá, ugyanakkor tagadta, hogy ezért sértettnek érezné magát. Tarrnak leginkább azért volt nézeteltérése az egyházon belül, mert az állam és az egyház szétválasztását tartotta helyesnek, szerinte rendezni kellett volna az egyházak finanszírozását. – 1990 óta soha senkinek nem volt erre igazi szándéka. Egyszer kellett volna, kellene megteremteni az egyházak önfenntartási képességének alapjait, onnantól pedig békén hagyhatná egymást állam és egyház – legfeljebb szabad akaratukból, partnerként működhetnének együtt, ha mindkét fél épp úgy látja jónak. A politikának viszont, legyen szó bármely oldalról, az volt az érdeke mindig, hogy kézből etesse az egyházakat is, így gyakorolva rájuk nyomást – jelentette ki.
Miután lemondott a tanácsosi munkáról, kilenc évig, a kegyelmi botrányig csöndben volt. A botrány kirobbanásakor azonban úgy érezte, meg kell szólalnia: „A kegyelmi botrány ráadásul mindannak a kicsúcsosodása, ami ellen kilenc évvel ezelőttig is folyamatosan dolgoztam, még egyházi hivatalt viselve. Állam és egyház egészségtelen összefonódásának.” A botrány kirobbanása után aláírta a református értelmiségiek által kiadott nyilatkozatot, amely sürgeti Balog lemondását a dunamelléki püspöki tisztségéről is. – Ha ugyanis folyton abban vergődünk, hogy jaj, mi lesz, ha kinyitjuk a szánkat, akkor soha nem fog változni semmi. Márpedig én szabad emberként szeretnék élni, úgy, hogy a gyerekeim büszkék lehessenek rám – összegezte végül a lelkész, aki szerint ha lesz is annak negatív következménye, például a munkahelyén, hogy ott állt a Kossuth téren szombaton, nem fogja megbánni.
A Magyar Péter szombati tüntetéséről készített percről percre tudósításunkat itt olvashatja.
