Továbbra sincs felelőse az M1-esen történt halálos tömegszerencsétlenségnek

Továbbra sincs felelőse az M1-esen történt halálos tömegszerencsétlenségnek

A halálos tömegszerencsétlenség helyszíne az M1-es autópályán (Forrás: Magyar Rendőrség/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egyelőre még zajlik a nyomozás az M1-es autópályán tavasszal történt halálos tömegbaleset ügyében, felelőse egyelőre nincs a történteknek.

Emlékezetes, hogy március 11-én az M1-es autópályán Herceghalomnál porvihar alakult ki és tömegbaleset történt: 5 kamion és 37 autó ütközött össze, számos jármű ki is égett. A balesetben egy 44 éves budapesti férfi meghalt, 39 ember pedig megsérült. A rendőrség később közölte, hogy szakértők bevonásával eljárást indítottak a halálos tömegszerencsétlenség okának és körülményeinek tisztázása, még egy email címet is létrehoztak, amelyre a helyszínen mobiltelefonnal vagy fedélzeti kamerával rögzített kép- vagy videofelvételeket várták.

A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Magyar Hang megkeresésére most azt közölte, hogy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset okozása miatt jelenleg is folyamatban van a büntetőeljárás, gyanúsított kihallgatás ezidáig nem történt.

Lapunk a történtek után arról írt, hogy mivel az éghajlatváltozás miatt Magyarországon várhatóan nőni fog az aszályos időszakok aránya, a porviharok is gyakoribbak lehetnek a korábban megszokottnál. Ezeket pedig a legtöbb esetben sajnos nem lehet előrejelezni. Gaál Áron meteorológus kérdésünkre kifejtette, hogy a porviharok kialakulásához két tényező együtt állása szükséges: az egyik a viharos szél, a másik pedig a száraz, porhanyós felszínű talaj. Magyarországon egyik sem megy ritkaságszámba. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitáskampány felelőse pedig arról beszélt akkor lapunknak, hogy az M1-es mellett, de máshol is az országban hatalmas mezőgazdasági területek vannak, amelyeket ipari módszerekkel – műtrágya, növényvédőszerek, rovarölőszerek, gyomirtószerek, satöbbi – művelnek, és amelyeket ősszel felszántanak. Az egészet „csupaszon” hagyják, holott az ökológiai gazdálkodásban a területek 80 százalékának télen zöldnek, bevetettnek kell lennie. Erre azt szokták mondani, hogy ez olyan, mintha meztelenül mennénk ki télen a szabadba. Amikor a talajt is teljesen csupaszon ott hagyjuk, az azt eredményezi, hogy kiszárad. Ráadásul a vegyszerek, műtrágyák teljesen tönkreteszik a talaj természetes élővilágát, ami a humuszt alkotja, ami tulajdonképpen ezeknek az élőlényeknek a milliárdnyi összessége.

A tömegbaleset után több ellenzéki politikus is felvetette a felelősség kérdését. Mustó Géza, a Demokratikus Koalíció által életre hívott árnyékkormány egyik tagja például arról beszélt, hogy órákkal a szerencsétlenség előtt már történt egy baleset majdnem ugyanott az autópályán, „mégsem tett senki semmit”. A politikus szerint az országnak joga van tudni, hogy ki hibázott: az Országos Meteorológiai Szolgálat, esetleg az M1-es autópályát is üzemeltető cég, vagy pedig maga a rendőri vezetés, amiért nem zárta le az autópályát, hogy elkerülhető legyen egy ilyen baleset.