– A párt nélküliek 60 százaléka úgy véli, rossz irányban halad az ország szekere, 55 százalékuk pedig elégedetlen a demokrácia állapotával – ilyen és ehhez hasonló eredmények is szerepelnek abban a Bige László nagyvállalkozó által finanszírozott kutatásban, amelynek újabb, a nyilvánosság előtt korábban nem ismertetett részletei a Magyar Hang birtokába jutottak.
Alapvetően a politikai hovatartozás dönti el, hogy miként értékelik az emberek az ország helyzetét, illetve a kormány tevékenységét – röviden így lehetne összefoglalni a házi őrizetben lévő Bige László nagyvállalkozó által finanszírozott, és a Závecz Research által végzett véleménykutatást, amelynek új, a nyilvánosság előtt korábban nem ismertetett részletei most eljutottak a Magyar Hanghoz. Arról, hogy van egy ilyen kutatás, a Telex írt elsőként. A kutatáshoz szükséges adatfelvétel még a járvány kiugróan rossz halálozási adatait eredményező harmadik hulláma előtt, január 8. és február 4. között zajlott, a szokásos ezer fős minta helyett ötezer fő véleményét kérdezték, így az szélesebb alapokon nyugszik, mint a más hasonló kutatások.
Rossz irányba tart az ország
A felmérés rámutatott, a magyarok többsége (53 százalék) szerint rossz irányban haladnak a dolgok az országban. Nem meglepő, hogy az ellenzékiek 88 százaléka szerint nagyon nagy a baj, a kormánypártiak viszont ugyanennyien vélik úgy, hogy helyes az irány.
Miután a felmérést az ellenzéki pártok számára is eljuttatták, számukra a legérdekesebb a bizonytalanok véleménye, hiszen ez a réteg az, amely ügyes politikával megnyerhető a kormányváltás számára. A párt nélküliek 60 százaléka úgy véli, rossz irányban halad az ország szekere, és csak 27 százalék tartja helyesnek az irányt.
A demokrácia állapotát érintő kérdésekben ismét csak a pártorientáció a döntő, a kormánypártiak közül alig 12 százalék elégedetlen, szemben az ellenzékiek 82 százalékával. A bizonytalanok között 55-36 százalék arányban az elégedetlenek vannak többségben. A negyven év alattiak és nagyvárosokban élők között szintén a kritizálók vannak többségben, a kistelepüléseken döntetlen az eredmény.
Az ország gazdasági helyzetét illetően még a fideszesek is kritikusak, hiszen csak 26 százalékuk szerint javult a helyzet az elmúlt egy évben, 35 százalék viszont úgy véli, ideje lenne tenni valamit, mert egyre rosszabb a helyzet. Az ellenzékiek háromnegyede, és bizonytalanok kétharmada szerint romlott a helyzet.
A megkérdezettek csaknem felét anyagilag is rosszul érintette az elmúlt 12 hónap, javulásról alig 10 százalék számolt be. A kormány hívei közül minden ötödiknek vannak anyagi gondjai. Ezzel szemben a három ellenzékiből kettő érzi ugyanezt, és minden második pártnélküli. Az emberek negyede véli úgy, hogy a következő egy évben romlani fog anyagi helyzete, és ötöde számol annak javulásával. A választási szempontból fontos bizonytalanok valamivel több mint negyede számol további romlásra számít, és alig 14 százalék reménykedik javulásban.
A magyarok 40 százaléka vesztesnek érzi magát
A kormány tevékenységének megítélését jól mutatja, hogy az összes megkérdezettnek alig 12 százaléka érzi nyertesnek magát, szemben a negyven százaléknyi vesztessel. A pártkötődés itt is megfigyelhető, az ellenzékiek 63, a bizonytalanok 39 és a kormánypártiak 16 százaléka sorolja magát a vesztesek közé. Ugyanakkor minél képzettebb valaki, annál kevésbé érzi magát a vesztesek között.
Meglepő módon nem pártkötődés dönti el, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának az emberek a mindennapi életben. A kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt úgy érzik, a legnagyobb gondot a magas megélhetési költségek jelentik, majd az alacsony fizetések következnek, és a dobogóra még az egészségügyi ellátás alacsony színvonala fért fel. E három kérdés messze kiemelkedik a többi problémakör közül. Negyedik helyen jóval lemaradva a magas korrupció, elsősorban az ellenzéki szavazatoknak köszönhetően, a kormányt támogatók ezt egyáltalán nem tartják nagy problémának. A migránsoktól viszont egyre kevésbé tartanak az emberek, hiszen még a fideszesek listáján is csak a hetedik legnagyobb gondként említik. Ugyanezek az arányok figyelhetők meg a személyes érintettséget tekintve is.
Orbán karizmatikus vezető, de hiteltelen
A miniszterelnökként elképzelhető ellenzéki politikusok listáját Karácsony Gergely vezeti 27 százalékos tetszési indexszel, majd Dobrev Klára 24, Jakab Péter 21 és Márki-Zay Péter következik 19, Fekete-Győr András 16 és Pálinkás József 8 százalékkal. A pártkötődés szerint hasonló a sorrend azzal az eltéréssel, hogy Dobrev Klára a pártnélküliek esetében csak harmadik, helyét Jakab Péter foglalja el.
A miniszterelnök megítélése inkább pozitív, mint negatív, hiszen a megkérdezettek több, mint kétharmada szerint jó vezető, vezéregyéniség, majdnem ennyien érzik úgy, hogy törődik az emberek dolgaival, illetve hogy karizmatikus személyiség, aki céltudatosan és jó hazafiként dolgozik. Az első negatív jelző a hetedik helyre került, eszerint az emberek 56 százalék a hiteltelennek tartja Orbán Viktort. A 12. és 13. helyen szerepel a következő két, a kormányfőnek tulajdonított negatív jellemvonás: a megkérdezettek csaknem fele hazugnak tartja, 42 százalék pedig hataloméhesnek. Talán ebben a kérdéskörben mutatkozik meg leginkább a pártszimpátia hatása. A kormánypártiak a sor végén említik az összes negatívnak minősített tulajdonságokat, az ellenzékiek listáját pedig egyértelműen ez utóbbiak vezetik: a véleményekben itt egyáltalán nincs átfedés.
Ebben a kérdéskörben érdekesen alakul a párt nélküliek véleménye. Ők Orbán Viktor leginkább jellemző tulajdonságának a hataloméhséget tartják, utána viszont elszántságát, kitartását említik, illetve hogy vezéregyéniség, aki céltudatosan kormányoz, ugyanakkor öntelt és megosztó személyiség.
Kétségek a demokráciát illetően
Az emberek szűk többségének kétségei vannak a magyar demokráciához való hozzáférés lehetősége tekintetében: a megkérdezettek 49 százalékának pedig azzal kapcsolatosan is, hogy bárki szabadon hozzáférhet megbízható információhoz. A véleménynyilvánítás szabadsága pedig csak 46 százalék szerint biztosított, 48 százaléknyian nem látják ennek lehetőségét. Ugyancsak többségben (47 százalék) vannak, akik szerint nem léteznek független ellenőrző szervek, szemben azokkal (38 százalék) akik szerint igen. Ugyanannyian vannak, akik tagadják a szabad és tisztességes választás meglétét, mint amennyien látják annak lehetőségét. Ezzel együtt többen (47 százalék) gondolják úgy, hogy a kormánypártokat le lehet váltani demokratikus úton, mint amennyien tagadják (40 százalék) ezt a lehetőséget. Ugyanakkor a megkérdezettek kétharmada megkérdőjelezi a kormányzás igazságosságát: elsősorban a gazdagok érdekeit tartják szem előtt a döntéshozók, illetve főként fideszes kapcsolatokkal lehet előre jutni az életben.
Egymásnak ellentmondó következtetések vonhatók le a korrupció megítélésében. A többség (54 százalék) úgy véli, a Fidesz állampártként működik, az egész országot behálózza a fontos pozícióba ültetett embereivel. A relatív többség szerint 2010 óta sokkal nagyobb összeget érint a korrupció, mint az az előtti időszakban (46 százalék) , és az már az ország fejlődését akadályozza (47 százalék). Ezzel együtt 48 százalék úgy véli, vannak az országnak a korrupciónál nagyobb gondjai is, illetve 35 százalék szerint a korrupciót ellensúlyozzák a Fidesz egyéb érdemei, 33 százalék viszont nem ért egyet ezzel.
A migráció megállításában, a családtámogatásban, a fiatalok lakáshoz jutásában, és az ország függetlenségének megvédésében az emberek hitelesebbnek tartják a jelenlegi kormánypártokat. Kifejezetten gyengén teljesít viszont a Fidesz a korrupció visszaszorításában, illetve a szociális területeken. A maradék egy tucat kérdésben inkább az ellenzéknek hisznek a megkérdezettek. Így szerintük ők jobban kezelnék a gazdaságot, a szegényeket segítenék a lakáshoz jutásban a gazdagokkal szemben, szociális biztonságot teremtenének, javítanák a kistelepüléseken az egészségügy és az oktatás helyzetét. A korrupció visszaszorításában ugyan sokkal hitelesebb az ellenzék, mint a kormánypártok, de ennél egy kicsit többen vannak, akik szerint tőlük sem várható a jelenség visszaszorítása. Ezekben a kérdésekben a pártpreferencia nélküliekre jellemző, hogy egy-két kérdéstől eltekintve egyik oldalt sem tartja hitelesnek.
Törvények és programok helyett bölcs vezért
A kívánságlistán, hogy mit szeretnének az emberek, a gazdagok megadóztatása szerepel az első helyen 78 százalékos támogatottsággal, majd a törvénysértők szigorúbb büntetése következik, amit a megkérdezettek háromnegyede tartana fontosnak. A harmadik kívánság szerint jó lenne, ha nem jönnének menekültek az országba. (Ez némiképpen ellentmondani látszik annak, hogy egy másik kérdésre adott válasz szerint nem igazán tartják az emberek komoly gondnak a migrációt.)
Összességében elmondható, hogy a szociális és gazdasági kérdésekben inkább baloldali véleményt fogalmaztak meg a magyarok, míg egyebekben a jobboldali álláspontot képviselnek. 54 százalék engedelmes és tekintélytisztelő gyerekeket szeretne, ugyanakkor a megkérdezettek 49 százaléka – 39 százalékkal szemben – úgyvéli, törvények és politikai programok helyett bölcs vezérre van szükség, akiben bíznak az emberek. Vagyis többen vannak azok, akik a demokráciával szemben a tekintélyelvű társadalomra szavaznának. Arra is rámutat a kutatás, hogy bizonyos kérdésekben előítéletes véleménnyel vannak a magyarok: 45 százalék vélekedik úgy, hogy a cigányoknak a vérében van a bűnözési hajlam, és csak 44 százalék tagadja ezt az állítást.
A kutatásból úgy tűnik, a magyarok döntő többsége (57 százalék 32-vel szemben) nem tartja jó ötletnek a szakértői kormányt, inkább politikusok kezébe adná a kormányrudat, mert ez a demokratikus. A kormánypártok elitellenes, a szakértelemmel szembeni agresszív fellépése (MTA, Magyar Orvosi Kamara), a politika elsőbbségét hirdető retorikája magyarázhatja, hogy a Fidesz híveinek 72 százaléka utasítja el a szakértői kormányt, miközben az ellenzéki érzelműeknél ez az arány csak 52 százalék.
A magyarok felének van olyan ismerőse, aki elhagyta az országot. A magasabb végzettséggel rendelkezők és a nagyvárosokban élők körében határozottan többen vannak, akik igennel feleltek erre a kérdésre. Ugyanakkor az átlag magyar ismeretségében csak minden ötödik kivándorolt tervezi, hogy hazaköltözik, viszont 54 százalékuk támogatja anyagilag itthon maradt rokonait. A külföldre költözést viszont csak nagyon kevesen, mintegy 7 százaléknyian tervezik.
Jogállamisági feltételekhez kell kötni az uniós pénzeket
A külpolitikai orientáció tekintetében határozottan nyugatbarát az átlagmagyar: 46 százalék tartja ezt fontosnak, 40 százalék szerint pedig az uniós tagság nemzeti érdek. Ezzel szemben mindössze 13 százalék helyesli az orosz közeledést, és 31 százalék véli úgy, hogy sem a nyugathoz, sem kelethez nem kellene az országnak tartozni. Többségben vannak azok (44 százalék 39-cel szemben), akik szerint az unióban jó irányban mennek a dolgok. Meglepő viszont, hogy az évek óta tartó nyugat és unió ellenes kormányzati retorika ellenére a kormánypártiak 51 százaléka vélekedik így, szemben az ellenzékiek 45 százalékával. Pártállástól függetlenül el lehet mondani, hogy az emberek mindenképpen az unióban akarnak maradni. Az erről szóló népszavazáson 76 százalék a maradásra adná voksát. Az ellenzékiek 80, a kormánypártiak 75 százaléka vélekedik így. Még nagyobb arányban (80 százalék) gondolják az emberek, hogy az uniós tagság segíti a gazdasági fejlődést, és a megkérdezettek kétharmada szerint jogállamisági feltételekhez kell kötni az uniós pénzek felhasználását. Ennél csak valamivel vannak kevesebben azok, akik szerint az uniós fejlesztési pénzek jelentős részét ellopják.
A vallási témákat feszegető kérdésekre adott válaszokból az tűnik ki, hogy az emberek harmada szerint az egyházak túl sok állami támogatást kapnak, 45 százalék szerint viszont annyit, amennyire éppen szükség van. Az ellenzéki válaszadók fele, a pártnélküliek harmada gondolja, hogy túl sok pénzt költ a kormány az egyházakra, a kormánypártiaknak csak 14 százaléka vélekedik így. Bírálatként fogalmazódott meg az egyházakkal szemben , hogy azok kritika nélkül támogatják a kormányt. 43 százak egyetértett ezzel az állítással, 35 viszont nem. Ugyanakkor 49 százalék állította 18 százalékkal szemben, hogy az ország jelenlegi vezetői keresztényi elvekről beszélnek, de nem azok szerint élnek, azaz vizet prédikálnak, de bort isznak.
