Újfasiszták, klímaváltozás, pénzosztás – Az ellenzék EP-listavezetői vitáztak

Populisták, szélsőségesek, újfasiszták térnyerésének megállítása – az ellenzéki pártok európai parlamenti listavezetőinek többsége így foglalta össze a jövő hétvégi uniós választás tétjét vasárnap este a Gulyás Márton-féle Partizán által rendezett vitán. A Fidesz ezúttal sem vállalta a megmérettetést, így igazán komoly ellentét nem volt. Humor viszont annál inkább, azt a kétfarkú kutyapárt biztosította.

Hatan állunk itt és szinte ugyanazt mondjuk – az európai parlamenti választásokra korábban közös ellenzéki listát szorgalmazó MSZP-elnök a vasárnap esti vitán sem hagyta ki, hogy bedobja korábbi elképzésüket. Ha már a mostani voksolásra nem jött ez össze – a szocialistákon és a Párbeszéden kívül ugyanis egyetlen ellenzéki párt sem volt erre nyitott – Tóth Bertalan reményét fejezte ki, hogy azért még lesz olyan szavazás, ahol együtt tudnak működni. Kétségtelen, hogy a rendezvényen magukat képviseltető pártok listavezetői a legtöbb dologban egyetértettek, akivel ugyanis érdemi vita lehetett volna, az Trócsányi László, a Fidesz és a KDNP listavezetője, ám ő egyszerűen nem ment el. Azért apróbb szurkálódások voltak. A Magyar Kétfarkú Kutyapártot képviselő Döme Zsuzsanna szerint például ők nagyon elrontottak valamit, ha úgy tűnik, mintha ugyanazt mondanák, mint a szocialisták. Nemcsak a közönség jutalmazta ezt tapssal, hanem a mellette álló LMP-s Vágó Gábor is mosolygott erre.

A május 26-i választást tétjét az ellenzéki pártok egészen hasonlóan látták. Tóth Bertalan szerint arról dönthetnek az emberek, hogy sikerül-e Orbán Viktort és szélsőjobboldali barátait kispadra ültetni. A Demokratikus Koalíciót képviselő Dobrev Klára ennél is élesebben fogalmazott, szerinte ugyanis a magyar miniszterelnök Európa „újfasiszta pártjaival” szövetkezett, márpedig ez nem vezet egy erős Európa felé. A populisták megállítását a momentumos Cseh Katalin is kiemelte, bár ő már megemlítette, hogy ennek mentén lehet csak a klímaváltozással vagy éppen a robotizációval érdemben foglalkozni.

A

jobbikos Gyöngyösi Márton emelte a tétet, nem a jelzők

használatában, hanem a víziókban, hiszen szerinte most az lesz a

kérdés, hogy a Fidesz és Orbán Viktor kivezeti-e Magyarországot

az Európai Unióból.

Vágó

Gábor volt az, aki nem ismételte meg az előtte szólókat, ő a

választás tétjének azt nevezte – összhangban programjukkal –,

hogy Európa zöld lesz, vagy pedig nem lesz.

Haszonélvezői vagy kárvallottjai vagyok az uniós csatlakozásnak?

Az ellenzéki kampány egyik hangsúlyos eleme, vagyis az uniós pénzek nem megfelelő felhasználása volt az a pont, amelyet minden politikus a csatlakozásunk negatívumaként említett. Cseh Katalin szerint az EU-s pénzekből az „orbáni oligarchia” lett stabilizálva, és habár a kicsik is kaptak forrásokat, aránytalanul gazdagodott például Mészáros Lőrinc, vagy éppen Tiborcz István. Tóth Bertalan egy másik szempontot is említett, mégpedig azt, hogy a kormány adóparadicsomot csinált Magyarországból, így nem is lehet rajta csodálkozni, ha a multik elviszik innen a nyereséget. Vágó Gábor a pénz mellett a tudásról is beszélt, a legnagyobb veszteségünknek az agyelszívást nevezte, vagy hogy a társadalmunk legjavát kiviszik Nyugatra.

Voltak

azért pozitívumok is, ilyen volt Dobrev Klárától, hogy egy

értékközösséghez is csatlakoztunk az Európai Unióval. Érdekes

módon, ezzel egyetértett Gyöngyösi Márton is, aki még azt is

hozzátette, hogy pozitív, ha magyarok is részt vehetnek a

döntéshozatalban.

Döme

Zsuzsanna ezt „máshogy látta”, arról beszélt ugyanis, hogy a

diplomás orvosaink öregbítik a nyugat-európai kórházak

hírnevét, diplomás fűnyíróink és mosogatóink pedig remek

munkát végeznek.

Kell euró? Jó nekünk az Európai Központi Bank?

Nem volt különösebb vita az euró bevezetése kapcsán, egyedül a Jobbik lógott ki a sorból. A kérdés az volt, hogy a pártok támogatnák-e azt, hogy Magyarország csatlakozzon az euróövezethez, a válasz pedig – Gyöngyösi Márton kivételével – az igen volt. Igaz, Vágó Gábor és Cseh Katalin is csak úgy támogatná ezt a lépést, ha a termelékenység is eléri az uniós szintet, illetve ha megteremtődnek a szükséges biztonsági kritériumok. Gyöngyösi Márton ugyanakkor annyit mondott, hogy még nem. Kifejtette volna, de már nem volt ideje, mert korábban túl hosszan beszélt. A kutyapárt ezúttal is sajátos választ adott, Döme Zsuzsanna szerint inkább a forintot kellene közös fizetőeszközzé tenni, az euró bevezetésére úgysincs esélyünk a következő kétszáz évben.

A

gazdasági témánál maradva, nagyobb egyetértés volt a pártok

között abban, hogy az Európai Központi Bank (EKB) – amely a

feltett kérdés szerint gyakran megszorító politikát kényszerít

a tagállamokra –, nem éppen transzparensen működik. Márpedig a

döntéshozatal átláthatósága lenne az egyik garanciája annak,

hogy megfelelő irányba menjen Európa. Szinte mindenki említette

valamilyen szinten azt is, hogy az EKB kifejezetten rossz választ

adott a 2008-09-es gazdasági világválságra. Egy-két különbség

volt csak ennél a témánál, az LMP például létrehozna egy

európai hitelminősítőt, a DK pedig az állam és kormányfőket

tömörítő tanácsot is átláthatóbbá tenné.

Meg kellett-e szavazni a hetes cikkelyes eljárást elindító Sargentini-jelentést?

A

Magyarországon számos jogállami problémát felvető Judith

Sargentini jelentése kapcsán mindenki a korábbi álláspontját

képviselte. Tóth Bertalan szerint a magyar valóságot írja le a

dokumentum, Dobrev Klára pedig a magyarok melletti harcként

értelmezte, ezért mindketten helyesnek tartották, hogy pártjuk

korábban megszavazta azt. Hozzájuk hasonlóan Cseh Katalin is az

igen gombot nyomta volna, majd ezt kijelentve gyorsan üzent is a

kormánymédiának: „nem az a hazaáruló, aki megszavazta, hanem

aki az országgal ezt megcsinálta”.

Vágó Gábor ugyanakkor bírálta azt, ha egyes tagállamokat „szednek elő”, mert az adott célpont populista kormánya ebből saját országában népszerűséget tud kovácsolni. Ez történt szerinte Magyarországon is. Ők inkább azt szeretnék, hogy minden ország, minden évben essen át egy jogállamisági vizsgálaton.

Gyöngyösi

Márton – csakúgy, mint az egyetlen jobbikos EP-képviselőjük –

tartózkodott volna a szavazáson, de nem maradt ideje, hogy erről

részleteiben is beszéljen.

Döme Zsuzsanna a kutyapártot nem meghazudtolva örömét fejezte ki amiatt, hogy nekünk köszönhetően az EU legalább foglalkozhat ilyen ügyekkel is. Náluk egyébként – mint mondta – bázisdiktatúra működik, a lényegtelen kérdésekről szavaznak csak, a Sargentini-jelentés megszavazását érintő kérdésre nagyjából húsz év múlva születik meg náluk a válasz.

Korrupció, dicséret

Személyre szabott kérdések is voltak, ezeknél kiderült például, hogy a DK – miközben most a közös minimálbért sürgeti – azért nem támogatta a Jobbik béruniós javaslatát, mert azt még nem tartotta megvalósíthatónak. Tóth Bertalant pedig hiába próbálták olyan hírekkel szembesíteni, hogy összejátszás lehet pártja és a Fidesz között, az MSZP elnöke csak annyit mondott, hogy ilyen nincs, ő nem is tűri meg a szocialisták soraiban a korrupciót. Ez kisebb derültséget okozott a közönség soraiban.

Vágó Gábor annak kapcsán, hogy míg Európában erősödnek a zöldpártok, ők a bejutás küszöbén ingadoznak, csak annyit mondott, hogy Kelet-Közép-Európa legerősebb zöldpártja az LMP. Gyöngyösi Márton pedig egy kifejezett kérdésre elítélte a Jobbik egykori radikálisai által létrehozott Mi Hazánk Törökszentmiklósra tervezett erődemonstrációját.

A legvégén a közönség egyik tagja azt kérte mindenkitől, hogy mondjanak egymásról jókat. Ezzel nem igazán ért célt, hiszen mindenki csak azt hangsúlyozta, hogy milyen értelmes vitát tudtak lefolytatni, illetve mennyire jó lenne az ország, ha a Fidesz és a KDNP nélkül működne. A kutyapárt a szavak helyett a cselekvést választotta, Döme Zsuzsanna nem dicsért senkit, inkább osztott nekik a pártjuk által gyártott bankókból.