2035-ig szóló átfogó fejlesztési tervet fogadott el a kormány Lázár János javaslatára – ebből kiderül, hogy a következő tíz évben a kormány nulla vasútfejlesztéssel tervez, a HÉV-fejlesztés törölve, Budapest összes közlekedési beruházása törölve, egyetlen típusú közlekedési fejlesztés van tervben: autópályák mindenhova, ami csak az orrán-száján kifér – így kezdi Vitézy Dávid azt a Facebook-posztját, melyben el is mondja a véleményét a javaslatról.
Mint megjegyzi: „9000 milliárd forint (!) értékben köteleződik el a kormány autópályák fejlesztésére, továbi 6700 milliár forint (!) értékben főutak fejlesztésére - míg vasúti pályafejlesztésre egy forint sem jutna, csak a meglévő pályák kisebb felújítására, de semmilyen érdemi fejlesztésre.”
Vitézy, akinek Lázár János építési és közlekedési miniszterrel az utóbbi időben kemény csörtéi voltak, azt írja, hogy a tárcavezető „a gyakorlatban már megbukott, „teljesen alkalmazhatatlan beruházási törvénye írja elő a kormánynak, hogy alkosson 2035-ig szóló fejlesztési koncepciót minden ágazatra, így a közlekedésre is.” Mint arra Vitézy felhívja a figyelmet, a törvény szerint csak azokat a beruházásokat lehet 2035-ig megvalósítani hazai vagy uniós forrásból, amelyek ebből a fejlesztési tervből következnek.
Ez a közlekedési szakértő szerint azért problémás, mert a terv vasútfejlesztési része „siralmas”. „Kizárólag építési engedély nélküli pályafelújításokat tervez a kormány a dokumentum szerint 2035-ig. Ez azt jelenti, hogy egyetlen magyar vasútvonalon sem épülnek akadálymentes peronok, új biztonsági berendezések, egyetlen vonalon sem emelik a pályasebességet, vagy bővítik a pályakapacitást.” A posztban Vitézy arról is ír, hogy Lázár János a HÉV-ek ritkítása kapcsán néhány napja írta a neki szánt indulatos üzenetében, hogy a HÉV-ek fejlesztését majd ők megcsinálják. „Ehhez képest érdemes rögzíteni: a HÉV-ek fejlesztése, felújítása vagy járműcseréje a Kormány által éppen most elfogadott 2035-ig szóló koncepcióban nincs benne”.
A városi közlekedés szintén kimaradt a fejlesztési tervből, sem BKK villamosfejlesztései, a rakpart megújítása, de a vidéki városok kötöttpályás tervei sem szerepelnek a stratégiai dokumentumban.„Ami viszont szerepel, példátlan részletességgel, konkrét összegekkel, a falig nyomva a gázpedált, az autópályák és főutak fejlesztése. Míg a vasútnál egy árva szám sincs konkrét milliárdokról vagy konkrét projektekről, addig az autópályáknál konkrét felsorolás és elkötelezettség olvasható, 1740 km új vagy bővített autópálya és gyorsforgalmi út 9000 milliárd forint értékben, míg a főúthálózat fejlesztésére további 2050 km hosszban 6690 milliárd forint jutna. Tehát 17 ezer milliárd forint közútfejlesztésre, míg nulla vasútfejlesztésre” – zárja elemzését Vitézy Dávid.
