Strandszezon Budán: Úszunk az árakkal

Strandszezon Budán: Úszunk az árakkal

A budapesti Rudas Gyógyfürdő és Uszoda egyik medencéje 2015-ben (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Néhány strand már a pünkösdi hétvégén megkezdte a szezont, mások még kivárnak,  de idén is mindenképpen érdemes lesz Budán strandolni, hiszen a főváros nagy múltú  strandjai találhatók itt. És a termálfürdőket sem kell feltétlenül elfelejteni azért, mert  elmúltak a hűvösebb napok. Összegyűjtöttünk néhány trükköt is, amelyekkel spórolhatunk: az I., II. és III. kerületi lakosok előnyben vannak, hiszen számos fürdő és strand  van itt, az önkormányzatok pedig besegítenek a jegyvásárlásba, főleg a nyugdíjasok esetében.

Lassan elkezdődik Budapesten a strandszezon, és a budai kerületek ezen a téren is nagy hagyományokkal büszkélkedhetnek. A főváros legrégebbi strandjai közül három is a III. kerületben található: a Csillaghegyi strand, a Római Strandfürdő és a Pünkösdfürdői Strandfürdő. De a legtöbb termálfürdő is Budán épült: az itt feltörő hőforrásokat már a rómaiak is hasznosították. Ahhoz Zsigmondy Vilmos bányamérnök elszántságára volt szükség, hogy a pesti oldalon is létrejöjjön a mára a külföldi turisták kedvencévé vált Széchenyi fürdő. Zsigmondy elképzelését, amely szerint a város pesti oldalán is érdemes termálvíz után kutatni, a kor szakembereinek egy része is kétkedve fogadta, és valóban óriási munkára volt szükség, mire a csaknem 1000 méter mélységben sikerült termálvízre lelni 1878- ban, a Városligetben.

A termálvíz sokak fejében talán inkább a hideg hónapokkal kötődik össze, pedig több fővárosi fürdő szabadtéri medencéi nagyon jól használhatók nyáron is. Ráadásul a tumultus ilyenkor valamivel kisebb is lehet, mint a népszerű strandokon. Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy 14 év alattiak a termálvizes medencéket nem vehetik igénybe: egészségügyi okokból ez nem ajánlott. Néhány fürdőt emiatt egyáltalán nem is látogathatnak, amelyeket pedig igen, ott korlátozottabb lehetőségük van az önfeledt lubickolásra, mint a klasszikus strandokon, így a családok kedvencei biztosan nem ezek az intézmények lesznek. A Rudas Gyógyfürdő például azon létesítmények egyike, ahová a 14 évesnél fiatalabbak egyáltalán nem válthatnak jegyet.

Rudas, a fancy

Az I. kerületi Rudas több szempontból is Budapest egyik legkülönlegesebb fürdője. A régi törökfürdő 1566–1572 között épült, és bár átesett kisebb átalakításokon, nagyrészt megőrizte eredeti formáját, az épület egy részét a második világháborús pusztítás is elkerülte. És ez az egyetlen hely, ahol a törökfürdőben a mai napig külön férfi , női és koedukált napokra van felosztva a hét egy része. A sokféle szaunakínálattal és több medencével rendelkező wellness részleg és az uszoda viszont egész héten koedukált. Ha valaki nem kíváncsi különösebben a törökfürdőre, akkor utóbbiak is teljes értékű élményt nyújtanak – még akkor is, ha a Rudasnak nem jutott annyi hely, hogy szabadtéri medencéket létesíthessen. Viszont ebből a helyzetből kihozták a legjobbat, amit csak lehetett: létrehoztak egy medencét a tetőn, és ha valamire illik a gyógyfürdők vonatkozásában a „fancy” (puccos, előkelő – a szerk.) kifejezés, az biztosan az a pillanat, amikor az ember a tetőmedencéből vagy egy napozóágyból csodálja az Erzsébet hidat. Ilyen máshol tényleg nincs – a még mindig átadásra váró Rác fürdőt leszámítva, amelynek tetején fel lehet ismerni egy medence maradványait, de az évekig elhagyottan álló és emiatt leromlott állapotú épület most ismét felújítás alatt áll, miután hosszas tulajdoni viták után árverésen megvette a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

A Rudashoz nem tartozik klasszikus értelemben vett büfé, az éttermét pedig a fürdőn kívülről érkező vendégek is használhatják, így ha esetleg fürdőköpenyben támadna kedvünk kávét inni, felkészülhetünk arra, hogy a szomszéd asztalnál utcai ruhába öltözött emberek ebédelhetnek – valamint a belvárosi éttermi árakra is. A nagy budapesti fürdők belépőjegyeit is a külföldi turisták pénztárcájához és az energiaválság kihívásaihoz szabták, ez alól a Rudas sem kivétel, a hétvégi jegyárak 10 ezer forint fölé kúsztak, ahogyan a Gellért és a Széchenyi fürdő esetében. Hétköznap sem sokkal alacsonyabbak az árak, kivéve, ha a látogató csak a törökfürdőt veszi igénybe, akkor csak 5900 forintot fizet. Igaz, erre hétvégén nincs lehetőség, akkor mindenképpen a kombinált szolgáltatásért kell fizetni.

A drágább fürdők magasabb árait a Zsigmondy-kártyával lehet kedvezőbbé tenni, amelyet egy évre 5000 forintért válthatunk ki a Budapest Gyógyfürdőinél, és utána 3500 forintért vásárolhatunk vele jegyet a fenti három fürdőbe – bár nem egész napra, csak négyórás időtartamra. És nem árt tudni azt sem, hogy a II. kerületi lakosok a II. kerület-kártya kiváltásával 10 százalék kedvezményt kapnak mind a Rudasban, mind a Gellértben és a Lukácsban. Az I. kerületi önkormányzat támogatásaként pedig a helyi nyugdíjasok évente egyszer 15 alkalmas uszodabérletet válthatnak a Rudasba: az ár nagy részét, 30 ezer forintot az önkormányzat állja azok számára, akiknek a havi jövedelme 156 750 forint alatt van.

Lukács, a családias

A II. kerületben található, de nem csak a kerületi lakosok járhatnak jól a Lukács fürdővel. Az önkormányzatok jóvoltából az I. és III. kerületi, 60 év feletti nyugdíjasok 1000 forintért, a II. kerületi, 60 év feletti nyugdíjasok 1600 forintért vásárolhatnak napi belépőt a Lukács fürdőbe a hét meghatározott napjain, ha bemutatják az önkormányzattól kapott vouchert. De a többi fürdővel és stranddal, főleg a történelmi gyógyfürdőkkel összevetve a nem nyugdíjas látogatók sem járnak rosszul a teljes árral, hétköznap 4400 forintért (diákoknak 3200), hétvégén 4800 forintért (diákoknak 4200) lehet bejutni a nagy múltú intézménybe, amelynek Kodálytól Ottlik Gézáig számos híresség volt a törzsvendége.

A Lukács még mindig a legkedvezőbb árú a nagy fürdők közül, és talán ez a hely hozza legjobban a nyári strandhangulatot. Nemcsak szabadtéri úszómedencéi és élménymedencéje van – utóbbiakat a 14 év alattiak is használhatják –, hanem óriási napozóterasza is, ahol a legzsúfoltabb napon is kényelmesen elférnek a látogatók, valamint a kert méretes platánjai ugyancsak árnyas sarkokat és nyári hangulatot biztosítanak. A platánokból az uszoda partjára is jutott egy, és bár már Illyés Gyula is írt róluk, még mindig jól tartják magukat – talán ők is a gyógyvíz előnyeit élvezik. A zegzugos fürdő számos más apró meglepetést tartogat, egy-egy sarokban rábukkanhatunk egy gyógynövényes szaunára, egy Kneipp-taposóra, vagy éppen egy fitneszparkra a hátsó teraszon. A büfében pedig még 2023-ban is meg tudunk enni egy melegszendvicset anélkül, hogy rámenne a fürdőgatyánk.

Pünkösdfürdő, a gazdaságos

Nemcsak gazdaságos, nagyon szép strand is a Pünkösdfürdői Strandfürdő. Igaz, hogy a csillaghegyihez hasonló csúszdaparkja vagy szaunakomplexuma nincs, de igen vonzó, zöld környezetben várja a látogatókat: van tér mozgásra, sportolásra, és a fővárosi átlaghoz képest kedvező áron lehet itt fürdeni és szaunázni. A felnőtt belépő hétköznap 2500 forint, hétvégén 2600, ami jelentősen elmarad a környékbeli helyek áraitól. Csillaghegyen a hétvégi belépő június 1-jétől 3900 forint, ha komplex jegyet veszünk, akkor 5300, a Rómain 3600, a Palatinuson 4900.

A zöld környezet olyan előny, amelyet az összes III. kerületi strandon élvezhetünk. Az idei nyitást a Pünkösdfürdői Strandfürdő esetében viszonylag kései időpontra tették: időjárástól függően június 24-étől látogatható, a Római Strandfürdő pedig június 18-ától. A Csillaghegyi Strand viszont már a pünkösdi hétvégén kinyitott (a csúszdák június 17-étől működnek). A III. kerület önkormányzata is kötött megállapodást a Budapest Gyógyfürdői Zrt.-vel, így több strandot is 10 százalék kedvezménnyel látogathatnak a kerületi lakosok, a helyi nyugdíjasok pedig kedden és csütörtökön kedvezményesen, 800 forintért válthatnak jegyet a Csillaghegyi Strandra és a Székely Éva Uszodába is.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/24. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg, június 16-án.