Alapvető változás állhat be az EU költségvetési politikájában, ha az Európai Parlament véglegesítés előtt álló javaslatával a tagállamok is egyetértenek. Ami az egyik legfontosabb részt illeti: Magyarország a mezőgazdasági támogatásait is elbukhatja, ha megsérti az európai értékeket.
Az uniós támogatások terén Magyarországnak folyamatos vitája van az EU-val, ennek eredményeként elzárták a pénzcsapokat. Ez vonatkozik a 2021-2027-es költségvetési időszak kohéziós forrásaira, ami 22 milliárd eurót jelent és a helyreállítási forrásokra, ami 5,8 milliárd eurót tesz ki. A magyar kormánynak összesen 27 feltételt kellene teljesíteni, ráadásul a 22 milliárdon belül egy 2,5 milliárdos rész ahhoz is kötve van, hogy az ország tartsa tiszteletben a menekültek és a melegek jogait és állítsa helyre az akadémiai szabadságot.
Mindez egy nagyon bonyolult és egyelőre végeláthatatlan eljárás keretein belül zajlik. Ezektől a vitáktól azonban mentesült a kohéziós programok után a második legnagyobb uniós kifizetési forma: a mezőgazdasági támogatások. Ez a következő hét évben Magyarország esetében 12 milliárd eurót, hozzávetőleg 4560 milliárd forintot jelent. Ez a magyar gazdák számára nélkülözhetetlen forrás.
A Magyar Hang brüsszeli értesülései szerint azonban most az Európai Parlament várhatóan azt javasolja a tagállamoknak, hogy a jövőben az Európai Bizottság függeszthesse fel az összes uniós forrás kifizetését, ha egy tagállam nem tartja be az EU Alapjogi Chartáját. Ez azt jelenti, hogy ennek értelmében ebbe a körbe valamennyi forrás, tehát a mezőgazdasági támogatás is beletartozik. Mindezt az EU költségvetési rendelete, vagyis a források felhasználásának “uniós szabálykönyve” tartalmazná. Az EU Alapjogi Kartája egy sokkal tágabb szabályozási kört ölel fel, mint például a jogállamisági eljárásról szóló törvény, amelynek hatálya csak az EU pénzügyi érdekeinek védelmére terjed ki.
Az is egy új szabály-javaslat, hogy aki korábban csalt uniós forrásokkal, az a jövőben nem kaphat a közös pénzből tíz évig. Ezen túl egy nyilvános adatbázist fognak felállítani az uniós források címzettjeiről. Bár erre időnként történnek kísérletek, de még mindig nincs egységes nyilvántartás, amelynek egyes részei a nyilvánosság számára is elérhető. Most egy olyan szabályozás körvonalazódik, amelynek értelmében nem csak az uniós támogatásban részesülő cégek nevét, hanem azok tulajdonosait is közölni. És azt is szorgalmazza az EU, hogy gyűjtsenek adatokat a kedvezményezettek neméről annak érdekében, hogy az uniós források nemek szerinti méltányos elosztása is garantált legyen.
A fenti álláspontot egyelőre bizottsági szinten fogadták el az EP-ben, ez azonban azt jelenti, hogy ezt a szöveget fogják szavazásra bocsátani még májusban a plenáris ülésen, s ekkor válik véglegessé a tárgyalási mandátum. Hamarosan a tagállamok is kialakítják a saját álláspontjukat és várhatóan idén ősszel megkezdődnek az intézményközi tárgyalások. Az új szabályok már jövő évtől életbe lépnek.
